A városi kerékpározás fejlesztésének koncepciója (folyamatban)

 

A célok eléréséhez kijelölt intézkedési területek

 

• Szemléletformálás az intézményrendszer és a felhasználók körében egyaránt (a kerékpározás általános népszerűsítésével, a közlekedésbiztonság javításával, tájékoztatással, szakmai közvélemény formálásával).
• Vonzó kerékpárosbarát környezet létrehozása (összefüggő kerékpáros-főhálózat megvalósításával, kerékpárosbarát mellékúthálózat kialakításával és területi beavatkozások végrehatásával, a kerékpártárolás és kiegészítő szolgáltatások fejlesztésével; kombinált közlekedés támogatásával, közösségi kerékpárrendszer kialakításával (MOL Bubi), a kerékpáros infrastruktúra karbantartásával, a regionális és turisztikai kapcsolatok fejlesztésével).

Partnerség és együttműködés (szakmai és civilszervezetekkel, a kerékpározás közlekedésszervezésbe integrálásával, finanszírozási háttér kialakításával).

Szemléletformálás

Tájékoztató anyagok a kerékpározás szemléletformáló tevékenységéhez kapcsolódva

 

 

Infrastruktúrafejlesztések

A kerékpáros közlekedés fejlesztése szempontjából alapvető fontosságú, hogy minden közterületi beavatkozás figyelembe vegye, sőt preferálja annak szempontjait, és valósítsa meg a beavatkozás területén ehhez szükséges átalakításokat. Ezek részben fővárosi, részben kerületi, illetve magánberuházásokat jelentenek. A fejlesztések során a cél kerékpáros közlekedés számára is a lehető legjobb megoldást megtalálni, ezért más ágazati beruházások (pl. útfelújítás, villamoshálózat-fejlesztés, P+R fejlesztés, közösségi közlekedési szolgáltatásfejlesztés, közterület-megújítás) is tartalmaznak kerékpáros szempontú fejlesztéseket.

 

Az infrastruktúra fejlesztésének főbb elemei:

 

 

Más beruházásokba integrált kerékpáros fejlesztések

BKK-s nagyberuházásokba integrált kerékpáros fejlesztések:

• Széll Kálmán tér projekt (2016)
• Budai fonódó villamoshálózat (2016)
• 1-es villamosvonal felújítása (2015)
• 3-as villamosvonal felújítása (2015)

Integrált útfelújítási projektekben megvalósult:

• Kispest, Ady Endre u.
• Újpest, Tél utca (kerékpársáv kialakítása az útpálya újrafelosztásával) (2015)
• Csepel, Kossuth Lajos utca (kerékpársáv az útpálya újrafelosztásával) (2015)
• Kőbánya, Kőrösi Csoma Sándor út egy szakasza (2015)
• Újpest, Görgey Artúr utca (kerékpársáv) (2016)
• EU-finanszírozással megvalósult kerékpárosfőhálózat-fejlesztések: Pesti út, Bogdánfy út, Weiss Manfréd út, Régi Fóti út
• Hősök tere, Kós Károly sétány–Hermina út csomópont kiskorrekciója

Más beruházók fejlesztéseibe integrált kerékpáros fejlesztések:

• A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 2015 elejére elkészítette az EuroVelo 6 európai kerékpáros útvonal és a Budapest–Balaton kerékpáros útvonal budapesti szakaszainak (meglévők korszerűsítése és új szakaszok) megvalósíthatósági tanulmányát. A kivitelezés a 2014–2020 EU-finanszírozási ciklusban valósulhat meg.
• A XVI. kerületi önkormányzat saját beruházásában megépült a Szilas-patak menti kerékpárút egy szakasza.
• A Várkert Bazár beruházásához kapcsolódóan az I. kerületi önkormányzat projektjében új kerékpárútszakasz épült a Rudas fürdőtől az Erzsébet híd felé.
• A X. kerületi önkormányzat saját beruházásában Bringa pontot (önkiszolgáló szervizpont) hozott létre a Sibrik Miklós út–Harmat utca sarkán.
• Az Árkád bevásárlóközpont bővítéséhez kapcsolódóan megvalósult az Örs vezér tere két oldalát összekötő kerékpáros átvezetés.

Nagyobb léptékű beruházások, melyekben kerékpáros közlekedési fejlesztés is történik:

• Róbert Károly körút felújítása

B+R kerékpártárolók tervezése Budapesten és környékén

A B+R (bike & ride, bringázz és utazz) szolgáltatás lényege, hogy a nagy kapacitású, jellemzően kötöttpályás közösségi közlekedési vonalakhoz való eljutást segíti a megállóhelyeknél kialakított fedett, biztonságos tárolóhelyekkel. Kerékpár használatával az utazási idő csökkenthető.

Vonal	Tanulmány-tervezés	Tervezés kezdete	Kivitelezés kezdete	Kivitelezés várható befejezése	Férőhely
M2, M3	2013	2015	2016	2016	250
H5, H8, H9	2013	2015	döntés	döntés	750
H6, H7	2013	döntés	döntés	döntés	430
P+R fejlesztések	–	folyamatos	folyamatos	folyamatos kész: Csepel, Őrmező, Etele tér, Kaszásdűlő, Pillangó utca	eddig megépült: 900

Üzemeltetés, hibabejelentés

Egész évben folyamatosan működik az útüzemeltető Budapest Közút Zrt. kerékpáros útellenőri rendszere. Az útellenőr kéthetente bejárja a főváros kezelésében lévő kerékpárforgalmi létesítményeket, és intézkedik a feltárt hibák javításáról. A jogi háttér miatt egyes útszakaszok kerületi vagy egyéb kezelésűek is lehetnek, és a téli síkosságmentesítés is más-más szereplők feladata. A Főváros kezelésében lévő kerékpáros létesítményeken észlelt hiba bejelenthető a Budapest Közút Zrt. weboldalának hibabejelentő felületén vagy a 776-6110 telefonszámon. Szintén a Budapest Közút honlapján ellenőrizhető, hogy az érintett útszakasz a Főváros hatáskörébe tartozik-e, hiszen ez esetben tudnak a Budapest Közút Zrt. kollégái intézkedni. A kerületi fenntartású utak esetében a kerületi önkormányzatot ajánlott megkeresni.

Kerékpárszállítás

A közösségi közlekedés és a kerékpáros-közlekedés kombinációjának elősegítése érdekében a BKK Igazgatótanácsa 2013 januárjában elfogadta a közösségi közlekedési eszközökön való kerékpárszállítás koncepcióját. A célkitűzés: megfelelő szabályozással bővíteni a kerékpárszállítás lehetőségeit, ezzel növelni a kerékpár hatótávolságát, segíteni a hegyvidéken lakók kerékpározását, támogatni a turisztikai forgalmat, valamint a kiegészítő szolgáltatással növelni a kerékpározás vonzerejét, illetve bővíteni a közösségi közlekedési szolgáltatások választékát és színvonalát. Cél, hogy a szabad kapacitással rendelkező időszakokban a kerékpárszállítás szempontjából várhatóan frekventált hálózati szerepű vonalakon az erre kijelölt helyen a járműtípusonkénti próba alapján meghatározott darabszámú kerékpár szállítható legyen.

2013 ősze óta a HÉV-, a fogaskerekű és a hajójáratokon túl tesztjelleggel 1-1 busz-, troli- és villamosjáraton is szabad kerékpárt szállítani. A 60-as villamos (fogaskerekű) két szerelvényét a BKV Zrt. átalakította, így azok 8 helyett 16 kerékpár szállítására alkalmasak. További információ itt olvasható.

Egész Budapestre kiterjedő fejlesztések

 

• Hálózatfejlesztési koncepció kidolgozása, térinformatikai adatbázis létrehozása
• Közterületi kerékpártárolás fejlesztése: a kerékpártámaszok telepítését segítő egyszerűsített műszaki leírás elkészült, és a beruházók rendelkezésére áll
• Útirányjelző rendszer felülvizsgálata: tervezési segédlet aktualizálása
• Kerékpárforgalmi létesítmények nyilvántartásának létrehozása, aktualizálása a közútkezelő Budapest Közút Zrt.-vel együttműködésben

Megújul a Határ úti metróállomás környéke (folyamatban)

Júniustól várhatóan 2016 elejéig a III. ütemmel folytatódik a Határ úti metróállomás és környékének átépítése. A munkákkal nemcsak a metróállomás, de annak környéke is megszépül. Az autóbusz-végállomás átépül, a gyalogosok több területet használhatnak, a metróállomásnál parkosított, díszmedencés rendezett teret alakítanak ki. A busz- és villamos-végállomás akadálymentesített térkő burkolatot kap.

A Ferde utca átépítésével növekedett a gyalogosok által használható terület, több hely jut a buszmegállókban várakozóknak. Ennek érdekében lebontották a szálloda előtti betonfalat. Teljesen átépül a buszvégállomás is.

A rekonstrukcióval a korábban kaotikus, a pavilonok labirintusaként leírható közterület helyett szellős, áttekinthető teret alakítanak ki, az összes bódét elbontják. A tér új, kiváló minőségű térkő burkolatot kap, zöldfelületet alakítanak ki, a bevásárlóközpont felőli saroknál pedig díszmedence épü

Az Üllői út mentén és több helyen magasabb sövényeket, máshol a levelükkel és virágukkal díszítő talajtakaró cserjéket, díszfüvet és évelő virágokat ültettek, hogy csillapítsák a forgalmi terhelést. Az Üllői út mentén fasort telepítettek olyan fajtákból, amelyek jól tűrik a városi környezetet.

Az autóbusz-végállomás peronja magasított szegéllyel épült, hogy könnyebb legyen felszállni a járművekre, illetve lelépni róluk. A buszfordulóval közrezárt zöldfelületet is újraparkosították, és padokkal szegélyezett, közvilágítással ellátott sétányt vezetnek át rajta. A buszvégállomás környezetében található összes gyalogos-átkelőhelyet akadálymentesítették lesüllyesztett szegélyekkel, taktilis burkolati elemekkel.

A 42-es, az 52-es villamos és az 50-es villamos végállomásánál a peronok díszkő burkolatot kaptak, a megállókban utasváró épült, az ügyfeleket pedig mostantól a FUTÁR utastájékoztató berendezései tájékoztatják az aktuális forgalmi információkról. A fel- és leszállást magasított peronszegélyek teszik könnyebbé, az utasbiztonságot színezett burkolóelemek segítik. Az 50-es villamos peronjához csatlakozó gyalogos-aluljáró előtti terület is a peronéhoz hasonló díszkő burkolatot kapott. A vakokat és gyengén látókat a járművek első és utolsó ajtaja vonalában vezetősáv, valamint biztonságos közlekedőzóna segíti. A peronok akadálymentes megközelítése érdekében rámpák épültek.

Bízunk abban, hogy a megújult tér a környéken lakók és az arra közlekedők kényelmére és örömére szolgál majd. Az átépítés jelentős része megvalósult, a buszforduló 2015. október 15-től visszaadásra került a közlekedők részére. A végső befejezés tervezetten jövő évre várható.

A Budapesti Közlekedési Központ – közszolgáltatási szerződése értelmében – a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő alábbi, a parkolási rendelet szerint őrzött fizető és ingyenes P+R várakozóhelyeket üzemeltet

 

 

• Budafok-Belváros: 140 férőhely;
• Budafok-Háros: 62 férőhely;
• Cinkota P+R parkoló: 165 férőhely;
• Csepel P+R parkoló: 360 férőhely;
• Etele P1 P+R (Kelenföld pu. mellett) parkoló: 245 férőhely;
• Etele P2 P+R parkoló (Somogyi út): 221 férőhely;
• Hűvösvölgy P+R parkoló: 80 férőhely;
• Hűvösvölgy II. P+R parkoló: 80 férőhely;
• Kaszásdűlő P+R parkoló: 40 férőhely;
• KÖKI Terminál P+R parkolóház: 330 férőhely;
• Kőbánya-Kispest P+R parkoló: 206 férőhely;
• Őrmező P1 P+R parkoló (Péterhegyi út): 485 férőhely;
• Őrmező P2 P+R parkoló (Autóbusz-végállomás mellett): 500 férőhely;
• Pillangó utcai P+R parkoló: 121 férőhely;
• Rákoscsaba: 135 férőhely;
• Rákoscsaba-Újtelep: 28 férőhely;
• Rákoshegy: 136 férőhely;
• Rákoskert: 69 férőhely;
• Újpest-Városkapu P+R parkoló: 120 férőhely.

Az UP nevű Útfelújítási Programban Budapest számos nagy forgalmú útja, utcája és köztere megújul. Az utak új burkolatot kapnak, a terek, megállók a mai kor elvárásainak megfelelően épülnek újjá.

Egységes táblázat a fővárosi útfelújításokról és forgalomkorlátozásokról

A fővárosban zajló, forgalomkorlátozásokkal járó útfelújítási munkálatok és azok ütemezései egy táblázatba kerültek összefoglalásra, annak érdekében, hogy a Budapesten közlekedők számára egységesen, egy felületen elérhetők legyenek az elkövetkezendő időszakok korlátozásai. A közzétett táblázat a közúti korlátozások mellett a közösségi közlekedési járatokat érintő változásokat is tartalmazza, melynek köszönhetően a fővárosban közlekedők, akár hetekkel előre megtervezhetik, hogy mely útszakaszokat érdemes elkerülni egy-egy időszakban, illetve mely közösségi közlekedési eszközök helyett szükséges mást választani. A táblázat az aktuális, hetente frissített információkat tartalmazza – dátum megjelölésével.

A táblázat az alábbi képre kattintva tekinthető meg

Komplex fejlesztési szemlélet

Az útfelújításokkal nemcsak az utak állapota javul, hanem egyben megvizsgálják a forgalomtechnikai és közlekedési igényeket is, és ezeket figyelembe véve újítják fel az egyes útszakaszokat. A kialakításkor előtérbe kerül a közösségi közlekedés segítése: felújítják a buszmegállókat, gyalogos-átkelőhelyeket, körforgalmú csomópontokat, és jelzőlámpás kereszteződéseket létesítenek. Továbbá kerékpárutakat, parkolóhelyeket hoznak létre, ahol szükséges úgy, hogy a gyalogosok, a kerékpárosok, a közösségi közlekedést használó lakosok és az autósok is biztonságosan közlekedhessenek. Modern, az időjárásnak ellenálló anyagok kerülnek felhasználásra: csúszásmentes, fagyálló felületek kerülnek a járdákra, esztétikus és tartós anyagból épülnek az új buszmegállók.

Azért, hogy Budapest élhetőbb legyen, megújulnak a közterek is. Sokkal több zöld felületet hoznak létre, új utcabútorokat helyeznek ki a lakók és a közlekedők kényelmének érdekében.

Az utak, terek átalakításakor kiemelt figyelmet kap az akadálymentesség is. A felújított területeken a rámpákkal vagy a szintkülönbségek eltüntetésével a kerekes székes, babakocsis közlekedés is egyszerűbbé válik.

Az aktuális projektekről jelenleg a https://www.bkk.hu/fejleszteseink/ oldalon található részletes információ.

Kossuth Lajos utca-Rákóczi út rekonstrukciója (elkezdésre vár)

 

A projekt várható átalakításai

• A Hegyalja út forgalmi átalakítása a BAH-csomóponttól a Döbrentei térig a tömegközlekedési járművek előnyben részesítésével;
• P+R parkoló létesítése a BAH-csomópontnál;
• forgalomtechnikai kiskorrekciók a Döbrentei téren és a Szarvas téren;
• középen kialakított buszsáv az Erzsébet hídon pesti irányban;
• középen vezetett közösségi közlekedési sávok kiépítése a Ferenciek tere és a Baross tér között változó keresztmetszeti kialakítással;
• új középperonok a középre helyezett buszsávok mentén a nagy csomópontokban, valamint a VII. és a VIII. kerületi lakótömbök feltárása céljából a közbülső területeken;
• a Ferenciek tere, az Astoria és a Blaha Lujza téri új középperonokról lépcsők épülnek a metróaluljárókba;
• az Astoria és a Blaha Lujza téri aluljáró szerkezeti és belsőépítészeti felújítása;
• új felszíni gyalogátkelők létesítése a középperonoknál, valamint a nagy csomópontokban;
• növekvő, új burkolattal ellátott gyalogosfelületek;
• zöldfelületek növelése, új fasorok létesítése

Budapest XVIII. kerületében 2014. október 1-jén elkezdődött a Királyhágó út és az Üllői út kereszteződésében a Béke tér felújítása. A munkálatok első ütemében megújult a tér parkosított része, a járda és a közút, új utca- és kerti bútorokat helyeztek ki, sőt kerékpártárolót is létesítettek. A folyamatos zöldterület érdekében örökzöld növényeket telepítettek összesen 1170 négyzetméteren, és új burkolat épült a gyalogosok által használt csaknem 1400 négyzetméter felületen.

Az átépítéssel teljesen megújult a Béke tér arculata. A füvesített zöldterületre tűlevelű és lombos fák, valamint cserjék kerültek, ezek öntözéséről automata locsolórendszer gondoskodik. A parkban az arra közlekedők kényelme érdekében padok, ülőfelületek és egyéb utcabútorok is helyet kaptak.

A felújítás hangsúlyos eleme az akadálymentesítés: a területen nincsenek szintkülönbségek, ezért lehetővé vált a kerekes székes, babakocsis közlekedés rámpa és egyéb kényszermegoldások nélkül is.

A Béke tér felújításának I. üteme több mint nettó 71 millió forintba került, melynek forrását a megrendelő Budapest Főváros Önkormányzata biztosította. A rekonstrukciós munkálatok tervezője és kivitelezője közbeszerzési eljárásban került kiválasztásra, a pályázatot a JÓ-ÉP Építőipari Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság nyerte. A Béke tér felújításának első üteme 2014. december 29-én befejeződött.

A felújított térburkolat és a folyamatosan gondozott zöldfelületek kialakításával az eddigihez képest jóval kellemesebbé vált a Béke téren és környékén a közlekedés, és a kikapcsolódással töltött idő.

A csepeli Kossuth Lajos utca felújítása (befejezet)

Az útszakasz több részén kiszélesítették és/vagy újraburkolták a gyalogosjárdákat. A látásukban korlátozott gyalogosok közlekedését úgynevezett taktilis jelek és sávok építésével segítjük. Az úton a biztonságos átkelést középszigetek kialakításával és csőkorlátok telepítésével támogatjuk.

A beruházás költségei

A Kossuth Lajos utca felújításának nettó költsége 257 319 865 forint.

A felújításról készült galéria megnézhető itt

A Görgey Artúr utca komplex felújítása (befejezet)

Az újpesti Görgey Artúr utca útburkolatának állapota olyannyira leromlott, hogy a közlekedés ezen a szakaszon veszélyessé vált. Ezért a Budapesti Közlekedési Központ felújította a IV. kerületben található utca burkolatát és a villamosvágányokat. Az út- és vágányépítés 2015 tavaszán indult.

A Görgey Artúr utca korábban Budapest legrégebben felújított utcája volt. A burkolatot ezelőtt 1957-ben cserélték, a meglévő villamospálya 1975-ben épült. Az út rossz állapota miatt a személyautók is évekig a vágányokra kényszerültek. A nagypaneles villamospálya állapota is olyan mértékben leromlott, hogy a 12-es és 14-es villamos csak csökkentett sebességgel haladhatott rajta. Mivel nem létesítettek kiépített megállókat, az utasok az úttestre szálltak le. A villamosok közlekedéséhez szükséges felsővezeték-hálózat, az azokat tartó oszlopok és az áramellátási rendszer szintén rekonstrukcióra szorultak, ahogy a járda sem volt megfelelő állapotban, illetve a zöldfelületek is rendezetlenek voltak

A felújítás miatt a Görgey Artúr utcában a forgalmi rend több ütemben módosult. Ennek részleteiről a www.bkk.hu/gorgey oldalon olvashatnak.

Akadálymentesített, szebb és biztonságosabb útvonal

A beruházás keretében új, bazaltbeton burkolatú villamospálya épült, amelyen a személyautók is közlekedhetnek. Az út mellett aszfaltozott kerékpársávokat alakítottak ki. Az úttest két oldalán az eredeti kockakő burkolat felhasználásával parkolósávok épültek. A Vécsey Károly utcánál visszaépült a korábban elbontott vágánykapcsolat, tehát szükség esetén lehetséges a villamosok visszafordítása.

A Corvin utcai és a Deák Ferenc utcai villamosmegállók összevonásra kerültek, az új megálló a Kiss Ernő utcánál került kialakításra. Mindenhol akadálymentes, 26 cm szegélymagasságú peronok épültek térkő burkolattal, a villamosokra így kényelmesebben és biztonságosabban lehet fel-, illetve róluk leszállni. Korszerű FUTÁR kijelzők kerültek telepítésre. A csatlakozó járdák is térkő burkolatot kaptak, valamint a terület zöldfelületének újrarendezéséről is gondoskodtak. A teljes felsővezeték-hálózatot kicserélték, új tartóoszlopokat állítottak, valamint megújult az áramellátás. A közvilágítási rendszer is újjászületett: a világítótestek a felsővezeték-tartó oszlopokra kerülte

A munkálatok 2015 tavaszán kezdődtek

A Görgey Artúr utca felújításának előkészítése már 2012 végén megkezdődött, amikor a BKK a IV. kerülettel, a Fővárosi Vízművekkel és a Fővárosi Csatornázási Művekkel szorosan együttműködve meghatározta a fejlesztés műszaki tartalmát.

Újpest polgármesterével és alpolgármesterével, a zöldterületek kapcsán a kerületi főépítésszel, illetve az illetékes szakterületi vezetőkkel az előkészítő munkában és a kivitelezésben is szorosan együttműködött a BKK annak érdekében, hogy a városrész lakói elégedettek legyenek a felújítás eredményével. A BKK komplex terv elkészítésére a közbeszerzési pályázaton nyertes Budapest Zsongásban Konzorciummal kötött szerződést 2013-ban. A Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek saját beruházásában cserélte ki a teljes szakaszon a közművezetékeket.

Az út és a villamosvágányok építésére vonatkozó kivitelezési közbeszerzést 2014 tavaszán írta ki a BKK. A beruházás a csatorna felújításával indult el 2014. február végén, míg az út- és vágányépítés 2015 tavaszától valósult meg.

2016 februárjában elindult a villamosforgalom

2016. február 1-jén, hétfőn az első járat indulásától a Görgey Artúr utca teljesen felújított szakaszán, utasforgalom mellett megindult a villamosközlekedés próbaüzeme. A próbaüzemre az esetlegesen előforduló hibák elhárítása és a műszaki átadás-átvétel lezárása miatt volt szükség, mely 2016. március 23-án sikeresen megtörtént.

 

Megtörtént a Margit híd műszaki átadás-átvétele, a díszkivilágítás felkapcsolásával lezárult a híd felújítása. A több mint két évig tartó rekonstrukció során kicserélték a pálya- és a hídszerkezet elemeit, felújították az útpályát, a villamosvágányokat, kiszélesítették a pályaszerkezetet.

A 2009-ben kezdődött rekonstrukció befejezéseként 2011. december 20-án Tarlós István főpolgármester adta át az eredeti pompájában felújított Margit hidat a budapestieknek. A felújítás során számos új funkcióval gazdagodott az átkelő. A főváros egyik legelegánsabb hídja a felújítás után szélesebb lett, mint eredetileg volt, a híd fel és lehajtóiban hosszabbak lettek a soroló sávok, melynek révén gyorsabb lett az autós közlekedés. Megmaradt a kétszer két sávos közút, de az északi oldalon kétirányú bicikliút is épült, míg a szélső forgalmi sávokban kerékpáros nyomok kerültek kijelölésre. A híd budai parti pillérének áttörésével kerékpáros alagút létesült. A Zsolnay-csempével díszített kerékpáros folyosó, észak-dél irányban tette folytonossá és így könnyen járhatóvá a felső rakparti kerékpárutat.

Látványos változás, hogy a középpillérnél megszűnt az aluljáró, a gyalogos közlekedés a felszínen zajlik, ezáltal a babakocsikkal, kerékpárral közlekedők valami

Budapest Szíve

nt m

Augusztus 26-án befejeződött a Stromfeld Aurél út–Németvölgyi út–Pagony utca találkozásánál lévő ötágú jelzőlámpás kereszteződés egy forgalmi sávos csomóponttá történő átalakítása.

 

A projekt adatai:
Projekt neve:	A budapesti Margit híd és a kapcsolódó közlekedési rendszer fejlesztése
Azonosító száma:	KMOP-2.1.1/A-2008-0011
Kedvezményezett:	Budapest Főváros Önkormányzata, 1052 BP, Városház u. 9-11
Közreműködő szervezet:	Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, 1146 BP, Hermina út 17.
Európai uniós támogatás összege:	6 milliárd forint
Projektmenedzsment:

ozgá

sk

 

Az újragyártott korlátok hossza eléri a másfél kilométert.

Újjáépítették a középpillér mellvédjeit, visszaállították a régi sárkánydísszel ellátott oszlopokat, obeliszkeket is. A középpilléren újra látható a magyar történelmi címer és a kőpárnára ültetett díszes korona. Vasöntödében eredeti, a Dunából előkerült minták alapján öntötték újra a rostral oszlopokat, a középpillérek öntöttvas szárnyas kiméráit, a korhű lámpavasakat, valamint a villamos felsővezetékeit tartó míves oszlopokat.

A rekonstrukció során új díszkivilágítást is kapott a híd.

 

orlátozottak sokkal kényelmesebben, egyszerűbben tudják a hídon keresztül megközelíteni a Margitszigetet.

 

A rekonstrukció során a látható útpálya alatt a teljes pályaszerkezet megújult. A régi vasbeton pályalemezek helyét új acél ortotróp pályalemezek váltották fel. Elbontották az útburkolatot, a villamospályát, a korrodált oszlopokat, kicserélték a hiányos, repedezett, rossz állapotú járdaszerkezeteket. Megerősítették a híd tartószerkezeteit, új Andráskeresztek épültek és a teljes fémszerkezet új korrózióvédelmet kapott.

A felújítás különlegességeként a kivitelezés teljes ideje alatt a 4-6-os villamosok mindvégig közlekedtek, úgy, hogy közben a régi hídszerkezetet el kellett bontani. Ennek során a villamos sínek háromszor lettek átépítve, áthelyezve.

A híd hangulatában, esztétikájában, díszítésében immár visszaadja az átadáskori, illetve a 1910-es évek képét. A hídszerkezet óarany színben pompázik és a kő és öntöttvas építészeti elemek is visszanyerték régi fényüket. Az eredeti tervrajzok hiányában fényképek és rajzok alapján készültek el a hídpilléreket díszítő szobrok, címerek, kandeláberek, melyek egykor a Margit híd díszei voltak. A műemléki rekonstrukció keretében az eredeti hangulatot visszaadó, korhű lámpaoszlopokat helyeztek el a hídon. A régi mesterségbeli tudást elővéve újraöntésre kerültek a híd díszes korlát oszlopai és korlát mezői is.

Az újragyártott korlátok hossza eléri a másfél kilométert.

Újjáépítették a középpillér mellvédjeit, visszaállították a régi sárkánydísszel ellátott oszlopokat, obeliszkeket is. A középpilléren újra látható a magyar történelmi címer és a kőpárnára ültetett díszes korona. Vasöntödében eredeti, a Dunából előkerült minták alapján öntötték újra a rostral oszlopokat, a középpillérek öntöttvas szárnyas kiméráit, a korhű lámpavasakat, valamint a villamos felsővezetékeit tartó míves oszlopokat.

A rekonstrukció során új díszkivilágítást is kapott a híd

A pilléreket, a kereszt alakú vasidomokat és az összekötő íveket megvilágító fehér fény tökéletesen kiemeli a híd szépségét. A lámpatestekkel nemcsak az útszerkezet alatti vasszerkezetet világítják meg, hanem a meder- és parti pilléreket, valamint a mederpilléreken lévő szobrokat is. A megvilágított híd új turista látványosságként is szolgál.

A 135 éves Margit híd műemléki rekonstrukciója 26 milliárd forintból valósult meg, melyből 6 milliárd forint az Európai Unió támogatása. Ennek köszönhetően a híd nemcsak visszanyerte régi fényét, de a felújítás után XXI. századi színvonalon szolgálja ki a főváros közlekedését.

A Róbert Károly körút felújítása (befejezet)

A Róbert Károly körút felújítása az Árpád híd és a Vágány utcai felüljáró között 2016. szeptember 17-én elkezdődött a XIII. kerület, Róbert Károly körút felújítása az Árpád híd és a Vágány utcai felüljáró között. Ezzel egy időben kerékpárút is épül, illetve megújulnak az Árpád híd pesti felhajtója alatt a Népfürdő utcai és az Esztergomi úti közúti hidak is. A munkálatok várhatóan 2017 nyaráig tartanak. Az érintett szakaszon új aszfaltréteget fektetnek le, illetve ahol szükséges, kicserélik a teljes pályaszerkezetet, ez idő alatt a szegélyek és a kapubeállók is átépülnek. A Róbert Károly körút–Lehel utca csomópontban megújul a villamosvágány is. Az útpályától zöldsávval elválasztott, kétirányú kerékpárút épül a Róbert Károly körút déli oldalán, az Angyalföldi utca és a Vágány utca között. A járdákat felújítják az Árpád híd és a Váci út közötti szakasz mindkét oldalán, a Váci út és a Vágány utca déli részén, valamint ahol szükséges, ennek a szakasznak az északi oldalán is. A gyalogos-átkelőhelyeket akadálymentesítik: a járdaszegélyek alacsonyabbak lesznek, hogy a kerekesszékesek, a babakocsival közlekedők áthaladását könnyebbé tegyék. A járdaburkolatba figyelmeztető, úgynevezett taktilis köveket helyeznek a vakok és gyengénlátók biztonságosabb közlekedésének érdekében. A buszöblök pályaszerkezetét bazaltbeton burkolatúra cserélik, a buszmegállók aszfaltburkolatát megerősítik. Megújul a közvilágítás, és kamerarendszert építenek ki. A felújításhoz közműépítés is kapcsolódik: több mint 900 méter hosszban új vízvezeték épül.   Az útfelújítás két nagyobb ütemben valósul meg: Árpád híd–Váci út közötti rész Váci út–Vágány utca felüljáró között, ahol új vízvezetéket és kerékpárutat is építenek Megújul a hidak szerkezete, útburkolata, szigetelése, valamint víztelenítési rendszert alakítanak ki. A hidakra új korlát kerül, felújítják a lépcsőket, a lépcsőkorlátokat és a kettős közúti vezetőkorlátot is építenek. A hidak alatt felújítják a közvilágítást is. A Stromfeld Aurél úti körforgalom felújítása (befejezet)

Augusztus 26-án befejeződött a Stromfeld Aurél út–Németvölgyi út–Pagony utca találkozásánál lévő ötágú jelzőlámpás kereszteződés egy forgalmi sávos csomóponttá történő átalakítása.

A március 16-án elkezdett építési munkák nem érintették a körforgalomba érkező útvonalak forgalmi rendjét, azaz a Stromfeld Aurél út és a Németvölgyi út kétirányú, a Pagony utca pedig a körforgalom felé egyirányú maradt.

A körforgalom egy 14 méter átmérőjű területet vesz körbe, melynek közepén zöldfelületet, a szélén kiskockakő burkolatú vezetősávot alakítottak ki. A középső kört 15 cm magas kiemelt szegély választja el az úgynevezett járható gyűrűtől, amely nagykockakő burkolatot kapott 3,5 méter szélességben, mellette a körpálya aszfaltburkolata 4 méter széles lett. A körforgalomba lépő és az abból kilépő járműveket csomóponti terelőszigetek választják el.

A csomóponttal új zöldfelületek jöttek létre, melyeket öntözőrendszer segítségével locsolnak; a kör közepén található dísznövények pedig egyedi megvilágítást kaptak. Az átalakítással egy időben átépültek a kapubehajtók és a járdák, amelyek a zöldövezeti lakókörnyezetbe illő nemes zúzalék felületű térkő burkolatot kaptak.

Az újpesti Tél utca komplex felújítása (befejezet)

A BKK 2010 decembere óta szorosan együttműködik a Fővárossal és az V. kerülettel a Budapest Szíve program keretében jelenleg zajló fejlesztések megmentése érdekében. A Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése, valamint a Reprezentatív kaputérség kiépítése projektek I. ütemének megvalósítása a számos előkészítési, engedélyezési és projektmenedzsment hiányosság okán jelentős késésben van. A kivitelezés előrelátható befejezése a Hídfőterek esetében július vége - szemben az eredeti, február végi határidővel -, a Kaputérségnél pedig az eredeti, április elejei határidő várhatóan szeptember végére tolódik. A projektzárás mindkét projekt estében 2012. év közepére módosul. Mindkét fejlesztés esetén a nagymértékű műszaki tartalmi változások nem időben történő kezelése, valamint a kötelező soft-elemek megvalósítása tekintetében (identitásteremtés és közösségépítés) a jelentős lemaradás nagy gondot okoz a támogatás elszámolhatósága vonatkozásában. Ennek a problémakörnek a kezelésében a BKK kulcsfontosságú szerepet tölt be, jelenleg a válság menedzselése érdekében felállított projekt csapat operatív vezetését látja el

A BKK a szakmai támogatás biztosítása mellett nagy erőfeszítéseket tett a Főváros és az V. kerület sikeres együttműködése érdekében. Ennek a munkának az egyik legfontosabb állomása az a szerződés, amelyet a Fővárosi Közgyűlés a 2011. április 27-i ülésénfogadott el a két önkormányzat között. A szerződés egyrészt lehetővé teszi az ütemezve megvalósuló Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése (Március 15. tér) beruházás elemei közül az I. ütem keretein belül már megépült projekt lezárását, biztosítja a II. ütem megvalósíthatóságát, továbbá megnyitja a lehetőséget új, jövőbeli fejlesztések előtt. Ennek eredményeképp a Budapest Szíve program további elemekkel bővül: az V. kerület gondozásában, Uniós támogatással megvalósításra kerül a Belváros új főutcájának kiépítése - II. ütem, továbbá a BKK előkészítésében történik a Reprezentatív kaputérség kiépítése - II. ütem fejlesztése

A Ferenciek tere és a Március 15-e tér déli részének megújítása

A Budapest Szíve Program II. ütemének keretében megújul a Ferenciek tere és környéke, valamint a Március 15. tér déli része. A fejlesztés az V. kerület Önkormányzata beruházásában és a BKK szakmai támogatásával, a korábbi Petőfi Sándor utcai és Károlyi Mihály utcai felújítások összekötéseként valósul meg.  A Budapest Szíve Program fő célja a közúti forgalom csillapítása, a gyalogos-, valamint a közösségi közlekedés erősítése, a Ferenciek terének a városszövetben betöltött szerepének helyreállítása, valamint a közösségi és kereskedelmi élet élénkítése. A gépjárműforgalom csökkenésével a levegő minősége is jelentősen javul.

A Ferenciek terén jelenleg található aluljáró-kijárat nagy helyet foglal el a téren, a hat sáv szélén autóbuszváróként üzemel a két, egymástól elválasztott térrész. Felszíni gyalogosátvezetés hiányában lépcsőzés nélkül nem lehet átjutni a tér egyik oldaláról a másikra. A dübörgő forgalom okozta zaj- és levegőszennyezés miatt a vendéglátás és kiskereskedelem nem tud megtelepedni, sok az üresen álló üzlet a téren. A Károlyi Mihály utca mai jellegét szintén a közúti aluljáró rámpája, ezáltal az ide vonzott közúti forgalom határozza meg. A széles utca két oldalát teljesen elszakítja egymástól a kétsávos út és az aluljáró lehajtója, megbontva ezzel szerves egységét és megváltoztatva a sűrű városszövetben betöltött régi szerepét.

Forgalmi szempontból koncepcionális változást jelent, hogy a Ferenciek terén lezárjuk a közúti forgalom elől az „Y-aluljárót”, melynek szerepét a Március 15. téren kialakítandó új jelzőlámpás forgalmi csomópont veszi át.

Kétirányúvá válik a Duna utca Váci utca és Belgrád rakpart közötti szakasza, ezzel az Irányi utca és Károlyi Mihály utca tehermentesíthető a jelentős közúti forgalomtól. Minden korábban lehetséges irányból továbbra is megközelíthető marad az Erzsébet-híd, azonban a Ferenciek tere érintése nélkül, jóval rövidebb útvonalon lehet majd felhajtani rá. A hídfőben kialakítandó új forgalmi csomópontban – a jelenlegiek megtartásán túl – új főúthálózati kapcsolatok jönnek létre. Az új elrendezés lehetővé teszi, hogy az Irányi utca és Károlyi Mihály utca, valamint a Reáltanoda utca és Szép utca terhelése nélkül közvetlenül lehessen a Belgrád rakpart és Apáczai Csere János utcák felől felhajtani a hídra és a Szabad sajtó út – Kossuth Lajos utca irányába.  A Duna utcán keresztül közvetlenül lehet majd eljutni a Váci utca északi része és Pest Barnabás utca irányába is. Zsákutcává alakul a Kéményseprő utca, valamint a Váci utcának az Irányi utca és Duna utca közötti szakasza is, mely jellegében is átalakul, itt járdaszintre emelt díszburkolatos utcát alakítunk ki. Megszűnik a Váci utca déli és északi részét összekötő aluljáró, helyette felszíni, akadálymentes gyalogos átkelő épül.

A Március 15. téri új forgalmi csomópont kialakításával lehetőség nyílik a Ferenciek terei a közúti aluljáró lezárására, amely így összenyithatóvá válik a jelenlegi, a metrólejárathoz vezető gyalogos aluljáróval, többszörösére növelve annak területét. Ez lehetőséget ad egy egységes arculatú, színvonalas üzleteket magába foglaló, rendezett aluljáró kialakítására. Eltűnnek a régi „Y-aluljáró” le- és felhajtó rámpái, sor kerülhet a felszín teljes, faltól-falig történő rekonstrukciójára is. A Petőfi Sándor utca Pilvax köz és Kossuth Lajos utca közötti szakasza, valamint a Károlyi Mihály utca Irányi utca és Curia utca közötti szakasza a Budapest Szíve Program I. ütemében már megépült kialakításához hasonlóan épül át. A Károlyi Mihály utca Curia utca és Kossuth Lajos utca közötti szakaszán pedig korlátozott forgalmú útszakasz épül, oda csak a BKK járművei és az engedéllyel rendelkező gépjárművek hajthatnak be. A Curia utca zsákutcás kialakítása megszűnik, a Károlyi Mihály utca felől kinyitásra kerül és egyirányúvá válik a Veres Pálné utca irányába.

A Ferenciek tere és környéke felújításának fontos eleme az akadálymentesítés. Ennek jegyében az új gyalogos aluljáró és az utcaszint között lift épül ki, a felszínen süllyesztett szegélyű gyalogátkelők épülnek a Kossuth Lajos utca elején, valamint a téren kialakítandó középen elhelyezett buszmegálló mindkét végén. A Ferenciek tere északi és déli oldalát tehát három felszíni gyalogosátkelő köti majd össze, melyek segítségével a tér visszanyeri városképi egységét, a forgalmas térrészek egybekapcsolásával biztosított funkcionális előnyökön túl, a tér építészeti értékeihez méltó elrendezést tesz lehetővé.

A projekt megvalósulásával jelentősen javul a terület kerékpáros infrastruktúrája. Új, kétirányú kerékpárút létesül a Duna utcában a hídi felhajtó sávok mentén, mely a meglévő kerékpárút-hálózatba bekapcsolva biztosítja a Váci utca északi irányába, valamint az Erzsébet hídon keresztül Buda irányába történő eljutást. A Ferenciek terén kialakuló új felszíni csomópont szintén lehetővé teszi a felszíni kerékpáros összeköttetést a már elkészült Új Főutca déli és északi része között.

A fejlesztés jelentős eredménye továbbá a zöldfelületek arányának növekedése a meglévő fák megtartása mellett. Új fasor létesül az Irányi utcában és a Károlyi Mihály utca mindkét térfala mentén. A Ferenciek terén az egyedi burkolati rendszer méretrendjébe illeszkedő, nagyméretű, növénnyel beültetett favermeket helyezünk el.

Az V. kerület Önkormányzata által végzett projekt előkészítési munkák jelenleg a kivitelezői tender fázisában tartanak, a kivitelezési munkák várhatóan 2012. november végén kezdődnek.

További fejlesztési lehetőségek – egy élhető Kossuth Lajos utca

A Szabad sajtó út – Kossuth Lajos utca tengely kialakításánál kiemelt szempontot jelentett, hogy az új útszegélyek között, azok módosítása nélkül lehetőség nyíljon a közeljövőben a kétirányú középen vezetett autóbuszsáv kialakítására, melyet egészen a Baross térig vezetnénk. Távlati céljaink között szerepel a villamosközlekedés visszaállítása az Erzsébet híd – Rákóczi út tengelyen, ezért a most kialakításra kerülő sávszélességek és útszegélyek erre is lehetőséget adnak. A BKK elhivatott a Kossuth Lajos utca és Rákóczi út mielőbbi teljes felújítása mellett annak érdekében, hogy a jelenleg „városi autópálya” funkciót betöltő útszakasz a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása által ismét a Főváros egy élettel teli sugárútjává válhasson.

Megújul a Széchenyi tér

A tervnek a gyalogoskapcsolatok javításán túl célja, hogy egy forgalmilag működőképes sávkialakítás mellett az autók által elfoglalt terület csökkenjen, így a Buda felé tartó forgalom is a tér déli oldalán és nem az Akadémia előtt hajtana fel a hídra. Az így megnövekedett gyalogosfelületen kényelmesen, kerülő nélkül megközelíthetővé válik a Bazilika felől a Lánchíd járdája, és nagykerülő nélkül át lehet majd jutni a tér egyik feléről a másikra vagy a tér közepén kialakítandó és megtartandó zöldfelületre. A beruházás jegyében a József Attila utca átépítése is betervezésre kerül, a tömegközlekedés előnyben részesítésének fokozásával és a járdák szélesítésével az Erzsébet tér vonalában.

Az Erzsébet híd és a Lánchíd pesti hídfőjének térsége a Belváros gyalogos és kerékpáros átjárhatósága, turisztikai vonzereje szempontjából egyaránt fejlesztésre szoruló területek. A Budapest Szíve program folytatásával tehát a Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Közlekedési Központ és az V. kerület sikeresen folytathatja Budapest belvárosának megújítását a legfontosabb soron következő lépésekkel, a Ferenciek tere átépítésével a város egyik legfontosabb csomópontjának korszerűsítését és ezzel a Főutca-program hiányzó szakaszának megépítését végezve el.

A Budafok kocsiszín felújítása (folyamatban)

A budai fonódó villamoshálózaton forgalomba állt új, alacsonypadlós CAF villamosok, valamint az 1-es villamosvonal többi járművének üzemeltetését a Budafok kocsiszínben végzik el, ehhez a kocsiszín teljes átalakítása szükséges. A Budafok kocsiszín átépítésére a BKK Zrt. 2015. február 13-án írta ki a tendert. A 2016. április 21-én hatályba lépett vállalkozási szerződés alapján a kivitelezési munkák 2016 júliusában kezdődtek, és várhatóan 2017 végéig tartanak. A beruházást 99,44%-ban az Európai Unió és 0,56%-ban a Magyar Állam finanszírozza.

A Budafok kocsiszín története

A 60-as villamos, vagy ahogyan többen ismerik, a fogaskerekű vasút a XII. kerület hegyvidéki részét – a Svábhegyet és a Széchenyi-hegyet – köti össze a Városmajorral.

A járatot napi rendszerességgel használó utasok száma alacsony. Ennek legfőbb oka, hogy a vonal sem menetidejét, sem hálózati kapcsolatait tekintve nem jelent valódi alternatívát a térségben közlekedő 21 és 21A autóbuszoknak.

A vonal rossz műszaki állapota miatt a járatok átlagsebessége alacsony, a menetidő hosszú.

Az itt közlekedő hét ikerjármű közel 40 éves és az utóbbi idők – főleg esztétikai – felújításai ellenére kijelenthető, hogy elérték gazdaságos üzemeltethetőségük határát, műszaki meghibásodásaik száma magas. Az átszállási kényszer (a vonal nem érint egyetlen fontos csomópontot sem) tovább csökkenti a potenciális utasszámot.

A fogaskerekű vasút felújításának elsődleges célja ezért, hogy a vonal egy olyan megbízható, korszerű, utasbarát, Budapest közlekedési rendszerébe illeszkedő közlekedési eszközzé váljék, amely elég utast vonz ahhoz, hogy működése gazdaságos is legyen. Így a rekonstrukció célja egyfelől az utasigények jobb feltárása és hatékonyabb kiszolgálása, másfelől az üzembiztonság és a gazdaságos üzemeltethetőség megteremtése.

Ahhoz, hogy a fogaskerekű Budapest közösségi közlekedési hálózatának versenyképes részévé váljon, jelentős fejlesztésekre van szükség. Szükséges a pálya rekonstrukciója, valamint mindkét irányú meghosszabbítása: a jövőbeni végállomások a tervek szerint a Széll Kálmán térre, valamint a Normafához kerülnének. Az így meghosszabbított nyomvonal miatt várhatóan jelentősen nőne a fogaskerekűt napi szinten, illetve hétvégén használók száma. A vonal műszaki állapota miatt elengedhetetlen a teljes rekonstrukció. A felújított vonalra új, korszerű járművek beszerzése a cél.

A fejlesztés eredményeként

• a Fogaskerekű a Szilágyi Erzsébet fasoron keresztül, a meglévő villamosvágányokon haladva éri el a Széll Kálmán teret,
• a mai Széchenyi-hegyi végállomástól a Normafáig a jármű villamosként közlekedik, mivel a meghosszabbítás magassági vonalvezetése nem teszi szükségessé fogasléces pálya kiépítését,
• jelentősen növekedni fog a szerelvények átlagsebessége (hegymenetben 40 km/h, völgymenetben 30 km/h, villamosként közlekedve 50 km/h.) ezáltal csökken a menetidő,
• megújul a városmajori járműtelep,
• javulnak a kerékpárszállítás feltételei.

A fejlesztést megalapozó koncepció 2013 februárjában elkészült. A vonal rekonstrukciójára, meghosszabbítására és új járművek beszerzésére a BKK Európai Uniós forrásból kíván forrást teremteni, várhatóan a 2014-2020 közti pénzügyi ciklusban

A budapesti hajózás jelenlegi helyzete

A dunai hajózás az 1960–70-es években élte virágkorát, amikor az ágazat évi 2 millió utast szállított. A rendszerváltást követően lassú leépülés kezdődött, a hajózás hivatásforgalmi jellege megszűnt. A folyamat visszafordítására a BKV 2009–2012 között európai uniós támogatással 9 kikötőt alakított ki, illetve újított fel, melyeket a BKK három hajóval (D11, D12, D13) kapcsolt be a közforgalmú közlekedés hálózatába. A járatok jelenleg a Haller utcától Rómaifürdőig, illetve Újpest–Árpád útig közlekednek.

Az eltelt két évben egyértelműen bebizonyosodott, hogy a hajójáratok nagyon népszerűek sétahajóként és a Duna menti szabadidős helyszínek, valamint a turistalátványosságok megközelítésére. A projekt eredeti célja – miszerint a hajózás váljék a közösségi közlekedés integráns részévé, a hivatásforgalmú közlekedés teljes értékű eszközévé – nem teljesült. Az eleve szezonális jellegű utasforgalom a hétvégékre koncentrálódik.

A jelenlegi flotta átlagosan 30 éves hajói menetdinamika és akadálymentesség szempontjából egyaránt alkalmatlanok a városi közlekedés elvárásainak teljesítésére

Az összesen 9 hajóból álló járműpark nem elegendő a szükséges sűrűségű követés fenntartásához, illetve a hálózat esetleges bővítéséhez. A több mint 120 perces menetidőt a lassú kikötési folyamat is növeli, továbbá több kikötő elhelyezkedése és átszállókapcsolata sem ideális. Ezek a problémák megnehezítik a 2019-ig fenntartási kötelezettséggel terhelt projekt gazdaságos működését.

A Duna sok lehetőséget magában rejtő közlekedési folyosó, amely az adottságaihoz képest továbbra is erősen alulhasznosított. Más vízparti nagyvárosokhoz (Rotterdam, London, Brisbane, Lisszabon stb.) hasonlóan Budapesten és környékén is minden lehetőség adott egy átgondoltan felépített, hatékony vízi közlekedési rendszer létrehozásához. A Duna mentén számos olyan település vagy városrész található, amelynek szárazföldi megközelítése nehézkes a part menti utak és az átkelők hiánya, illetve az adminisztratív korlátozások miatt. Ilyen például a Szentendrei-sziget vagy a Margitsziget.

Annak érdekében, hogy a személyhajózás a főváros és agglomerációja közösségi közlekedésének teljes értékű elemévé válhasson, olyan projektet kell megvalósítani, amely nem csupán a hajópark cseréjéből áll, hanem összefüggéseiben kezeli a járművek, a kikötők, a különféle utasforgalmi és karbantartó létesítmények működését, valamint a turisztikai és városfejlesztési szempontokat.

Hogy ezeket a komplex kérdéseket megválaszolja, a BKK fővárosi forrásból megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett, azzal párhuzamosan pedig hallgatói ötletpályázatot bonyolított le a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) együttműködve.

Tervezési folyamat

A Fővárosi Önkormányzat megbízásából a BKK 2013-ban tervezői szolgáltatásokra indított beszerzést, amelynek győztese a Közlekedés Kft. lett. 2014 áprilisára készült el „A városi és elővárosi személyszállító hajók és kiszolgáló létesítmények fejlesztése” című megvalósíthatósági tanulmány.

Ezzel párhuzamosan 2013 őszén a BKK a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) tanmenetébe illesztve hallgatói ötletpályázatot szervezett. A pályázóknak az ekkor született formatervek erős és kézzelfogható inspirációt jelentettek a jövő budapesti hajótípusának tervezésében, és beépültek a megvalósíthatósági tanulmány anyagába is

 

Változatelemzés

A megvalósíthatósági tanulmány készítésekor a tervezőknek az alábbi fő változatokat kellett vizsgálniuk:

0 – a jelenlegi városi hálózat és flotta, illetve a helyközi személyhajózás fenntartása;

A – a személyhajózás azonnali megszüntetése érdemi pótlás nélkül;

B – a városi hajóflotta cseréje a hálózat kiterjesztése és az elővárosi személyhajózás fejlesztése nélkül;

C – a városon belüli hajójáratok fejlesztése és kiterjesztése a jelenleg ki nem szolgált külső kerületekre az elővárosi személyhajózás fejlesztése nélkül;

D – a kétszintű városi-elővárosi személyhajózási rendszer kialakítása.

A bírálati terv elkészítését követően a C és D változat viszonylatszervezése és a kikötők kiosztása módosult, így jött létre a részletes elemzéseknek alávetett, végleges városi és elővárosi változat.

Főbb megállapítások

A menetrend szerinti hajójáratok a szárazföldi közlekedési ágak értékes kiegészítői, bizonyos útvonalakon akár alternatívái lehetnek, amennyiben megbízható, ütemes, könnyen hozzáférhető szolgáltatást képesek nyújtani, valamint a rá- és elhordás is megoldott.

• Budapest külső, belvárosi kapcsolatokkal gyengén kiszolgált városrészeiben (Budafokon, a Római-parton, Békásmegyeren), valamint a kötöttpályás elérhetőségekkel nem rendelkező agglomerációs településeken élőknek közvetlen összeköttetést nyújt.
• A belvárosi területeken átlós összeköttetésekkel lerövidíti a két part közötti utazási időt.
• Átkelő járatként kiváltja a jelenlegi révhajókat, illetve hídpótló jelleggel kiegészíti a ma hiányzó haránt irányú összeköttetéseket (pl. Budafok és Csepel között).
• Feloldja a szigetek és a kieső Duna menti területek (különösen a Szentendrei-sziget, az Óbudai-sziget, a Kopaszi gát stb.) izolációját.

A célcsoport a már meglévő és a projekt révén kibővített hálózattal lefedett területek lakossága, illetve – jellemzően a belváros és a Dunakanyar kapcsán – a hazai és a külföldi turisták.

A városi és elővárosi személyhajózás versenyképes alternatívát jelenthet a jelenleg rendelkezésre álló közlekedési módokkal szemben.

Hálózat

A megvalósíthatósági tanulmányban két fő változat részletes bemutatása szerepel, mivel azok közgazdasági mutatói igen közel állnak egymáshoz. Bár összességében az elővárosi jellegű verzió bizonyult optimálisnak, ennek első ütemeként a Budapest közigazgatási határán belül megvalósítható városi opció is életképes lehet.

 

Városi személyhajózási rendszer

Hálózat: a változat a fővárosi Duna-szakasz mintegy egészére kiterjeszti a hajóközlekedést. A hálózat 4 viszonylatból áll, közülük közül a 2 alapjárat a belső városrészek kikötőit tárja fel. A külső városrészekből a belváros átellenes széléig közlekedő gyorsjáratok csak a jelentős csomópontokban állnak meg.

A követési idő csúcsidőben egyenként 20-20 perc (a közös belvárosi szakaszon 5 perc), ami csúcsidőn kívül 60 percre ritkul. Csúcsidőn kívül és hétvégén az alapjáratok érintik az Óbudai-sziget, a Kopaszi gát és a Margitsziget kikötőit is.

Flotta: a hálózat 17 + 1 db 40 km/h sebességre képes, városi jellegű hajóval működtethető.

Kikötők: a meglévő és a tervezett kikötőkön felül újabbak létesítése a következő helyszíneken: Rómaifürdő (áthelyezés), Kolosy tér, Jászai Mari tér (áthelyezés), Batthyány tér (áthelyezés), Vigadó tér (áthelyezés), Fővám tér, Egyetemváros (szükség szerint áthelyezés), Nemzeti Színház, a csepeli Színesfém u. és Budafok-belváros.

Utasforgalom: napi 21.000 fő/irány, a legnagyobb forgalmú keresztmetszet a Batthyány tér–Vigadó tér között jelentkezik napi 3100 utas/irány értékkel. A ráhordó járatokon a kihasználtság növekedése várható, az észak–déli és a Dunát keresztező gerincjáratokon csökken az utasszám.

Elővárosi személyhajózási rendszer

Hálózat: a változat a fővárosi Duna-szakaszon túl déli irányban Százhalombattáig, észak felé a Szentendrei-ágon Nagymarosig terjeszti ki a hajóközlekedést. A váci ágon a hajózás nem versenyképes a vasúttal.

A hálózat 4 viszonylatból áll, melyek közül a 2 alapjárat a belső városrészek kikötőit tárja fel. A külső városrészekből a belváros átellenes széléig közlekedő gyorsjáratok csak a jelentős csomópontokban állnak meg.

A követési idő csúcsidőben egyenként 20-20 perc (a közös belvárosi szakaszon 5 perc), ami csúcsidőn kívül 60 percre ritkul. Csúcsidőn kívül és hétvégén az alapjáratok érintik az Óbudai-sziget, a Kopaszi gát és a Margitsziget kikötőit is. Az északi agglomerációs járathoz Szentendrén csatlakozik a szigetmonostori, Leányfalunál a pócsmegyeri átkelőhajó.

lotta: a városi és az északi agglomerációs járatok 17 + 1 db 40 km/h sebességre képes, városi jellegű hajóval működtethetők. A déli agglomerációs járat a távolság és az utasforgalom nagyságrendje okán 5 + 1 db 60 km/h sebességre képes gyorshajóval üzemeltethető.

Kikötők: a meglévő és tervezett kikötőkön felül újabbak létesülnek a következő helyszíneken: Rómaifürdő (áthelyezés), Kolosy tér, Jászai Mari tér (áthelyezés), Batthyány tér (áthelyezés), Vigadó tér (áthelyezés), Fővám tér, Egyetemváros (szükség szerint áthelyezés), Nemzeti Színház, Csepel, Színesfém u., Budafok-belváros, Csepel, Rózsa u., Nagytétény-kastélypark és az összes városhatáron kívüli helyszín.

Utasforgalom: napi 24.000 fő/irány, a legnagyobb forgalmú keresztmetszet a Batthyány tér–Vigadó tér között napi 5200 utas/irány értékkel. A Budapest határát átlépő keresztmetszeti utasforgalom észak felé 1800, déli irányba pedig 2400 utas/nap.

A menetidő radikálisan csökken a korszerű hajóknak és a fejlettebb kikötési módszernek köszönhetően: Budafok és az Árpád híd között például menetrend szerint 35 perc, Szentendre és a Nemzeti Színház között 53 perc a várható utazási idő.

Járművek

A projekt kéttörzsű (katamarán) hajók beszerzését teszi szükségessé. Cél a lehető legkisebb geometriai hajóméret kialakítása, ideértve a merülés minimalizálását is.

Általános jellemzők

 

• Akadálymentesített, klimatizált utastér, mely minden irányban jó kilátást nyújt.
• A városi hajótípusnál viszonylag nagy, az agglomerációsnál kisebb kilátófedélzet található a tatrészen, amelyet a menetszél és az időjárás viszontagságai ellen oldalsó és felső árnyékolás véd. A gyors be- és kiszállást oldalanként 2-2 db, minimum 2,0–2,4 m szabad szélességű önműködő tolóajtó és széles, lépcső nélküli közlekedőfolyosók teszik lehetővé.
• A járműveken büfé-kávézó és akadálymentes WC található.
• Mindkét változaton szállítható kerékpár.
• A hajókon wifi, leszállásjelző és a FUTÁR-ba illesztett utastájékoztatás is működik.
• A kisebbik hajótípus belső tere a városi tömegközlekedési járművekéhez hasonló, az agglomerációs típusúnál a szigorú jogi szabályozás 100%-os ülőhelyarányt ír elő.
• A járművek jól manőverezhető, csavarhajtású hajók, amelyek menetdinamikájuknak köszönhetően a viszonylag zsúfolt belvárosi folyamszakaszon is biztonsággal mozoghatnak.
• A hajtásrendszert tekintve az LNG-s (cseppfolyós földgáz) és az Euro 6 dízelüzem bizonyult életképesnek a jóval alacsonyabb üzemanyagköltség, a kedvezőbb zajszint és a kisebb emisszió okán.

Közgazdasági mutatók

A megvalósíthatósági tanulmány a közlekedés- és területfejlesztési projekteknél elvárt módszertan szerint készült, és a multiplikatív hatásokat (gazdaságélénkítés, életminőség-javulás stb.) is figyelembe vette.

A kiválasztott elővárosi változat beruházási költségének mintegy 60%-át teszi ki a járműbeszerzés összege. Az elővárosi variáns közgazdasági teljesítménymutatói úgy a dízel-, mint az LNG-meghajtást figyelembe véve meghaladják az európai uniós támogathatóság határát, melynek a városi változat kevéssel alatta marad. Ezért az elővárosi projekt változat, azon belül is az LNG-meghajtás javasolt a megvalósításra.

Kapcsolódó beruházások

A hajózás fejlesztésével szoros összefüggésben a budapesti Duna-szakaszon több olyan beruházás van előkészületben, amelyek összességében új minőségű élettérré teszik a folyó menti városrészeket.

Várkert Bazár

A Várlejtő hajdani ékességének számító kerti építmények 2014-re megújultak, és egyebek között a királyi palota déli irányú megközelítését is lehetővé teszik. Ehhez csatlakozik az új rakparti hajóállomás, amely a hajózás fejlesztésével az egyik legfontosabb átkelési pont lehet a pesti belváros (Vigadó tér) felől.

Dagály úszókomplexum

2017-ben, illetve 2021-ben Budapesten rendezik az úszóvébét, majd a vizes sportok világbajnokságát. Ezek központi helyszíne a Rákos-patak torkolatánál felépülő új versenyuszoda lesz. A Dagály fürdő környékén nincsen kötöttpályás közlekedés, a hajózás azonban rugalmassága révén alkalmas lehet a látogatók egy részének szállítására.

A belvárosi Duna-partok komplex közterületi rehabilitációja

A Duna-partok élhetőségének javítása, a folyó és a városszövet kapcsolatának javítása várospolitikai prioritás. Első lépésként a pesti belvárosban, a pesti alsó rakpart Fővám tér és Kossuth Lajos tér közötti szakaszán épülhet gyalogossétány és újulhatnak meg a kikötők, később a Rákos-patakig terjedő pesti partszakaszt és a bel-budai partokat rendezik. Mindez a legnagyobb utasforgalmú kikötők környezetének megújítását és gyalogoskapcsolataik javítását is magával vonja.

 

Óbudai-szigeti sportközpont

Az állami tulajdonba került déli szigetcsúcson a jelenlegi elképzelések szerint szabadidő- és sportközpont épülhet, melynek központi eleme a Hajógyári-öbölben kialakítandó kajak-kenu versenypálya. Ezzel párhuzamosan a tervek között szerepel a római kori helytartói palota bemutatása és az északi közpark fejlesztése. A sziget megközelítésére a jövőben is a hajózás lesz a legalkalmasabb eszköz.

Összegzés

A megvalósíthatósági tanulmány egyértelműen igazolta a korábban megfogalmazott település- és közlekedésfejlesztési szándékokat. Egy kellő komplexitással és körültekintéssel kialakított, minden elemében átgondolt személyhajózási szolgáltatás versenyképes eleme lehet a közép-magyarországi régió közforgalmú közlekedési hálózatának. Javasolt tehát az előkészítési munka további folytatása, hogy a beruházás mielőbb megvalósuljon.

 

A projekt közgazdasági mutatói teljesítik az európai uniós támogathatóság kritériumait, különösen az elővárosokat is kiszolgáló, cseppfolyós földgáz üzemű változat.

Az 1-es villamos vonalának meghosszabbítása 

(elkezdésre vár)

 

A Hungária körgyűrű és rajta az 1-es villamosvonal kiépítése Budapest egyik legfontosabb, ütemezetten megvalósuló projektje. Az 1-es villamosvonal első szakasza a Hungária körút fejlesztésével együtt, 1984-ben indult el, első ütemben Óbuda és a Lehel út/Hungária körút csomópont között. A Hungária körgyűrű fokozatos kiszélesítése, valamint a vasúti műtárgyak fokozatos megépítése lehetővé tette, hogy a villamosvonal több ütemben, 2000-ben elérje a Közvágóhidat. Bár az 1995-ben átadott Lágymányosi (ma Rákóczi) hídon már a kezdetektől megvolt a vágányok helye, a vonal újabb meghosszabbításra sokat kellett várni. A Bécsi út/Vörösvári út–Rákóczi híd közötti szakasz felújítása és akadálymentesítése 2014-ben, meghosszabbítása a Fehérvári útig pedig 2015 márciusában fejeződött be (bkk.hu/fejleszteseink/1-es-es-3-as-villamos-fejlesztese/). Ezzel egyidejűleg, 2013 közepén elkezdődött a vonal Etele térig történő meghosszabbításának előkészítése is, melynek eredményeként 2017-18-ban ez is megvalósul.

Miért fontos az 1-es villamosvonal meghosszabbítása az Etele térig?

Az 1-es villamos jelenleg Budapest egyik legfontosabb villamosjárata, a pesti és budai külváros fő körirányú közösségi közlekedési eszköze, mely olyan csomópontokat köt össze, mint a Flórián tér, az Árpád híd metróállomás, a Puskás Ferenc Stadion vagy a Népliget, melynek útvonalán számos metró-, villamos- és buszjárat, valamint vasúti és helyközi autóbuszos átszállási lehetőséget nyújt. Az 1-es villamos ma a város leggyorsabb villamosjárata: a felújításnak és a kedvező lámpahangolásnak köszönhetően 22,4 km/óra átlagsebességgel halad: gyorsabban, mint az elkülönített pályán közlekedő M1-es metró. A vonal 2015-ben befejezett meghosszabbítása a beváltotta hozzá fűzött reményeket, a villamosok jelenlegi forgalma – a gyorsabb haladásnak, a kiszámíthatóbb közlekedésnek, valamint az átszállásszám csökkenésének köszönhetően – jóval magasabb, mint a korábban erre közlekedő buszoké volt. Egyes időszakokban a korábban a 103-as buszon mért értékek közel háromszorosát is eléri.

A vonal a fejlesztéssel a város egyik legnagyobb lakótelepét is érinti. Ezeket a XI. kerületi célpontokat csak a 103-as buszra történő átszállással lehetett elérni. A 2013–14-ben készített megvalósíthatósági tanulmány igazolta, hogy a meghosszabbítás a lakótelepen élők, valamint a városba vonattal és helyközi buszokkal érkezők számára jelentősen csökkenti az átszállások számát, valamint menetidőt főként Dél- és Kelet-Pest irányába.

Milyen lesz az Etele úti új villamospálya?

Az 1-es villamosvonal új szakaszán a vonalon korábban megvalósított megállótípusok kerülnek kialakításra a Tétényi útnál és a Bártfai utcánál. Az Etele téri villamos-végállomás a Somogyi úton lesz, és közvetlenül csatlakozik az M4-es metrókijárat megvalósításával kialakított köztérfejlesztéshez. A villamos-végállomás eléréséhez sem a buszpályaudvar, sem a vasútállomás felől nem lesz szükség arra, hogy a közutat keresztezzük, a peronokat akadálymentesen lehet majd megközelíteni a korábban megvalósított köztér felől. Jelentős hosszban fedett megállók épülnek színvonalas, korszerű utastájékoztatási felületekkel, valamint teljes mértékben akadálymentesen. A villamospálya az Etele út teljes hosszában füvesített lesz, mint a Szerémi úton megvalósított pályaszakasz, ami nemcsak esztétikai élményt nyújt, de a zajcsökkentés szempontjából is lényeges.

Milyen kapcsolódó fejlesztések várhatók?

Az 1-es villamosvonal meghosszabbítása a komplex szemléletnek köszönhetően nem csupán a villamosfejlesztésről, hanem a környező közúti és zöldfelületek megújításáról is szól. A beruházáshoz kapcsolódva megújul az Etele út teljes keresztmetszete, többek között kerékpáros infrastruktúra is létesül. Az út mentén található Etele parkban új, színvonalas köztéri bútorok, valamint járdák épülnek. Szintén jelentős területen, a Fehérvári út és a Tétényi út szakaszán a házak közötti zöldfelületek is megújulnak.

Milyen környezeti hatásokkal jár a villamosvonal meghosszabbítása?

A villamosvonal meghosszabbításának eredményeként az Etele úton várhatóan csökken a légszennyezés, valamint a zajterhelés. A közösségi közlekedésre váltó utasoknak köszönhetően az egész városban csökken a személyautók száma, ezzel párhuzamosan a légszennyezettség, a közlekedésre felhasznált energia, valamint az autók által elfoglalt közterületek is

A Fehérvári út és az Etele tér (Somogyi út) között fákat, cserjéket telepítenek, zöldfelületeket alakítanak ki. Amennyiben a terület nem lenne elegendő a fák elhelyezésére, azokat a XI. kerület más részein pótolják. Számos változatot megvizsgálásra került annak érdekében, hogy az Etele út közepén futó teljes fasort az eredeti helyén meg tudják tartani. Az ott lakók parkolóhelyigénye, valamint az út szélességi korlátai azonban ezt nem tették lehetővé.

Mikorra valósul meg a beruházás?

A közbeszerzés sikeres lefolytatását követően előreláthatólag 2017 elején kezdődik a kivitelezés, melynek időtartama 13 hónap. Az új vonalat a sikeres hatósági vizsgákat követően, valószínűleg 2018. I. félévtől használhatják az utasok.
A projekt megvalósítása idején az Etele út teljes hosszán, valamint a kapcsolódó csomópontokban jelentős forgalomkorlátozásokra kell számítani, és átmenetileg megszűnik az Etele úton a parkolási lehetőség. A vágányok átvezetésekor az Etele út–Fehérvári út csomópontban a Fehérvári úti villamosok ideiglenesen nem közlekednek. A kivitelezés időszakában az érintett autóbuszok átmenetileg terelő útvonalon járnak.

Az 1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig” című projekt a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ kiemelt közlekedésfejlesztési beruházásaként az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében nettó 6,65 milliárd forintból valósul meg, melynek 100% százalékát az Európai Unió finanszírozza.
A fejlesztéssel egyidőben nettó 697 millió forint fővárosi forrás felhasználásával további rekonstrukciós munkák valósulnak meg a Győrffy István utca–Mester utca szakaszon, ahol a felújításra a korábban befejezett felújítási program keretén belül nem volt lehetőség

Az M2-es metró és a H8-as hév összekötése 

(elkezdésre vár)

STARTVONALON – A BKK évekkel ezelőtt megkezdte a felkészülést a 2014–2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusra, hogy amint a közlekedésfejlesztési források elérhetővé válnak, megalapozott, részletesen kidolgozott tervekkel pályázhasson, és megkezdhesse a beruházásokat. Azaz a tervezett és előkészített projektek már a „startvonalon várják”, hogy elindulhassanak.

Miről szól a projekt?

A tanulmány megvizsgálja, hogyan lehetne összekötni az M2-es metrót és H8-as hévet az Örs vezér terénél, és ehhez kapcsolódva megvizsgálja egy új, a Rákosfalva–Rákoskeresztúr központ közötti szárnyvonal kialakításának lehetőségét.

Mely területeket érinti?

A projekt fejlesztési területe az M2-es metróvonal, valamint a H8-as (gödöllői) és a H9-es (csömöri) hév vonala.

Miért szükséges a fejlesztés?

A projektet a társadalmi és gazdasági folyamatok, a hévvonalak és a -járművek műszaki állapota, valamint a tömegközlekedés versenyképességének növelése iránti igény indokolja.

• A fejlesztéssel érintett agglomerációs települések (Gödöllő, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród és Nagytarcsa) lakosainak száma az elmúlt 15 évben 150 százalékkal, a települések lakóinak tulajdonában lévő gépjárművek száma 2000 óta pedig 68 százalékkal nőtt. Ez az autós forgalom a főváros számára egyre nagyobb környezeti terhet jelent.
• A fejlesztési terület az északkeletbudapesti közlekedési folyosóban helyezkedik el, amely Budapest második legforgalmasabb elővárosi tengelye. Az összes napi utazás száma egy irányban körülbelül 73.000, ami a Budapesten megjelenő teljes agglomerációs forgalom 12 százalékát teszi ki.
• Az érintett terület lakóinak száma jelenleg 130.000 fő. Közülük naponta mintegy 40.000 utas számára eredményezi majd a fejlesztés az érezhető menetidő-csökkenést és a szolgáltatási színvonal látványos emelkedését.

Mik a fejlesztés céljai?

• A XXI. század elvárásainak és műszaki színvonalának megfelelő városi-elővárosi közlekedési rendszer létesítése.
• Az agglomerációs települések és a Budapesten található munkahelyek, iskolák és közintézmények jobb megközelíthetőségének biztosítása.
• Az autós közlekedéssel szemben is versenyképes menetidővel rendelkező, átszállásmentes kapcsolat megvalósítása az agglomeráció és/vagy a budapesti kerületek és a belváros között.
• P+R és B+R parkolók építése.
• Az érintett vonal akadálymentesítése, minőségi utastájékoztatás.
• A mai kor igényeinek megfelelő korszerű járművek beszerzése.

Milyen változások lesznek a vonalon?

• A megállók elhelyezkedése gyakran nem a jelenlegi, hanem a múltbéli utasigényeknek felel meg, amelyek pedig az elmúlt időszakban igencsak megváltoztak. Ilyen megállóhely például Nagyicce, Sashalom és Mátyásföld, repülőtér. Annak érdekében, hogy ügyfeleink minél kedvezőbben érjék el a vonalat, szükséges a budapesti megállóhelyek újraosztása, mely együtt jár a felszíni ráhordó autóbusz- és trolibuszhálózat átszervezésével.
• A vasúti pályát és az azzal kapcsolatos létesítményeket teljesen át kell építeni.
• A peronok akadálymentesek lesznek fedett utasváróval.
• P+R és B+R parkolók épülnek a vonalon.
• Korszerű utastájékoztatási rendszert létesítünk, biztosítjuk a jegyés bérletvásárlást.
• Ahol szükséges, különszintű közúti átjárókat hozunk létre.

Hogyan történik a metró és a hév összekötése?

A két vonal az Örs vezér terén találkozik. A vasúti pálya a Pillangó utca állomásnál süllyed a föld alá, majd Körvasút megállóhelynél bukkan a felszínre. A tervezett új Örs vezér tere állomást a Kerepesi út közepén, a jelenlegi gyalogosaluljáró alatt alakítjuk ki, a –2. szinten. Az új állomásról előreláthatólag lehetőség lesz közvetlen gyalogos kapcsolat kialakítására a két nagy bevásárlóközpont, illetve a Kerepesi út/Gyakorló köz lakótelepei felé. Az állomást mozgólépcsőn és lifttel is meg lehet majd közelíteni.

A metró üzemhatára a közeljövőben is az Örs vezér terén marad, a szerelvények ezen a ponton túl nem közlekednek. A jelenlegi hévszakaszon a felsővezetékes rendszerű üzemet tartjuk fenn.

Milyen előnyökkel jár a metró és a hév összekötése?

• A fejlesztés révén Budapest keleti része intenzíven részesülhet mindazokból az előnyökből, amelyeket a kötöttpályás közlekedés jelent.
• A két rendszer fizikai összekötésével megszűnik az átszállási kényszer Budapest számos városrésze felé.
• A mai H8-as hév vonalán gyakrabban közlekednek a szerelvények.
• Az Örs vezér terén az átszállást is számítva 15 perc menetidő-megtakarítás várható, Gödöllő és a Déli pályaudvar között a menetidő jellemzően mintegy 30 százalékkal csökken.
• A kapcsolódó autóbuszjáratok és a metró, valamint a hév közötti átszállás könnyebbé válik.
• A hév vonalán megszűnik a bal oldali közlekedés, ezzel Budapesten végre megteremthetjük az egységes jobb oldali közlekedést.
• A közúti-vasúti átjárók biztonságosabbak lesznek, a várakozási idők csökkennek.
• Az Örs vezér terén lehetőség lesz a tér rendezésére, a közösségi és zöldfelületek európai színvonalú kialakítására.
• A vonalon megszűnő állomásépületek területét hasznosíthatjuk.
• A gyors és megbízható közlekedési rendszer létrehozásával minden bizonnyal csökken az autóforgalom és a torlódás, valamint mérséklődik a környezetterhelés.

A távolabbi jövőben elképzelhető, hogy a metrószerelvények az Örs vezér tere helyett egészen Mátyásföldig közlekedjenek.

A rákoskeresztúri szárnyvonal kialakításának terve azért merült fel, mert a XVII . kerület található a belvárostól a legtávolabb, ráadásul területének mindössze 25 százaléka közelíthető meg a belvárosból 45 percen belül, míg a metrószárnyvonal kiépítésével ez az arány 45 százalékra változna. A kerület közösségi közlekedését jelenleg túlnyomó részben autóbuszok bonyolítják le, a vasút elkerüli a sűrűn lakott területeket és a kerületközpontot.

Az elképzelés szerint a rákoskeresztúri szárnyvonal Rákosfalvánál, a Körvasútnál ágazna ki az akkorra már összekötött M2-es metró és a H8-as hév nyomvonalából.

A „kiágazás” innen többnyire a felszínen vezetne egészen Akadémia-újtelepig, ahonnan föld alatt futna tovább. A XVII . kerületben 4 állomás megépítése indokolt. Rákoskeresztúr városközponttól a menetidő a belváros felé a jelenlegi 35 percről 23 percre csökkenne.

A H8-as hévvonal rekonstrukciójának tervei úgy készültek el, hogy a megújult pálya lehetővé tegye a rákoskeresztúri szárnyvonal későbbi megépítését is.

Mely közúti átjárók átalakítása várható?

A sűrűbb hévközlekedés okán szükséges a közúti-vasúti átjárók fejlesztése is.
A projektben a következő közúti átjárókat fejlesztjük jelentősebb mértékben:

Útátjáró megnevezése	Település	Meglévő állapot	Tervezett állapot
Kerepesi út–Keresztúri út–Szentmihályi út	Budapest	szintbeli átjáró	különszintű átjáró
Lándzsa utca–Thököly út–Veres Péter út	Budapest	szintbeli átjáró	különszintű átjáró
Batsányi János utca–Veres Péter út	Budapest	szintbeli átjáró	különszintű átjáró
Baross Gábor utca– Veres Péter út	Budapest	szintbeli átjáró	különszintű átjáró
Ostoros út–Szabadföld út–Vidám vásár utca	Budapest	szintbeli átjáró	különszintű átjáró
Gazdaság út–Magtár utca–Szabadföld út	Budapest	különszintű aluljáró	aluljáró szélesítése (1 sávból 2 sáv lesz)
Szabadság út–Széchenyi utca	Kistarcsa	különszintű aluljáró	aluljáró szélesítése (1 sávból 2 sáv lesz)
Szabadság út–Széphegyi út (Vis Vitalis Hotel)	Kerepes	különszintű aluljáró	aluljáró szélesítése (1 sávból 2 sáv lesz)
Szabadság út–Táncsics Mihály út (Gödöllő, Erzsébet park H)	Gödöllő	szintbeli átjáró	átjáró átépítése, vasúti kereszteződés megszüntetése
Szabadság út–Vasút sor	Csömör	különszintű aluljáró	aluljáró szélesítése (1 sávból 2 sáv lesz)

Miért szükségesek a megvalósíthatósági tanulmányok?

A főváros és a Budapesti Közlekedési Központ több éve megkezdte a felkészülést a 2014–2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusra. Erre azért volt szükség, hogy – amint a finanszírozási időszak pénzügyi forrásai megnyílnak – az elérhető fejlesztési forrásokra már jól előkészített, megalapozott közlekedésfejlesztési projektekkel lehessen pályázni. A fejlesztések célja nemcsak a járművek cseréje, a pálya átépítése, hanem a kapcsolódó közterületek vonzóbbá tételével az érintett városrészek értékének növelése. A megújuló, megszépülő közterületeken a mozgásukban korlátozottak, illetve a gyalogosok és a kerékpárosok is könnyebben közlekedhetnek.

Az ehhez szükséges stratégiai tervezési feladatokat uniós források felhasználásával a BKK – nyílt közbeszerzési pályázaton kiválasztott hazai tervezőirodák bevonásával – végezte el.

Milyen szempontokat vettek figyelembe a tervezésnél?

A tervek elkészítését a forgalomszámláláson és a különféle statisztikai és városrendezési adatok feldolgozásán kívül a várható forgalom modellezése, valamint széles körű szakmai egyeztetés előzte meg.

Végül a szakemberek azokat a terveket választották ki, amelyek várhatóan a leghasznosabbak lesznek a főváros, valamint az agglomeráció lakói számára, és amelyeknek legjobbak a költséghatékonysági mutatói.

Melyek azok a tervek, amelyeket részletesen kidolgozott a BKK?

A Budapesti Közlekedési Központ négy különálló tanulmányt készíttetett:

 

 

Az M1-es metró korszerűsítésének és meghosszabbításának koncepciója*

 

 

 

 

Az M2-es metró és a H8-as hév összekötésének, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósításának koncepciója**

Az Észak–déli Regionális Gyorsvasút déli szakasz kialakításának koncepciója

A fővárosi villamos- és trolibuszhálózat egységes fejlesztési koncepciója

* A tanulmány eredeti címe: Az M1 Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítésének és meghosszabbításának megvalósíthatósági tanulmánya
** A tanulmány eredeti címe: Az M2 metró és a gödöllői hév összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósíthatósági tanulmánya

M1-es metró korszerűsítése és meghosszabbítása (elkezdésre vár)

r

 

STARTVONALON – A BKK évekkel ezelőtt megkezdte a felkészülést a 2014–2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusra, hogy amint a közlekedésfejlesztési források elérhetővé válnak, megalapozott, részletesen kidolgozott tervekkel pályázhasson, és megkezdhesse a beruházásokat. Azaz a tervezett és előkészített projektek már a „startvonalon várják”, hogy elindulhassanak.

Miért vizsgálja a BKK az M1-es metróvonal fejlesztését?

• Az M1-es metró gyors és megbízható közlekedési eszköz, mely – mivel kéregvezetésű, azaz közvetlenül az úttest alatt közlekedik – gyorsan elérhető az utcáról. Sajnos a főváros többi metró- és villamosvonalához képest rövid, és átszállási kapcsolatai is hiányosak: noha az M2-es és az M3-as metróra közvetlenül át lehet róla szállni, nem érhető el vele sem az 1-es, sem a 2-es villamos, valamint a vasút sem.
• A metró környezetében nagy P+R parkoló kialakítására nincs elegendő hely.
• A vonal nem akadálymentesített. Az idősek, a babakocsis szülők és a kerekes székesek ma nehezen tudják használni.
• A jelenleg közlekedő szerelvények 40 évesek, a tervezett élettartamuk lejárt, elavultak, gazdaságosan nem újíthatók fel.
• Az M1-es metró műemlék:
  a világörökség része, turisztikai érdekesség. Fontos cél, hogy a menetrend szerinti nosztalgiajáratokkal megmutathassuk a vonalnak ezeket az értékeit is.

Melyek a beruházás legfontosabb elemei?

• Új, korszerű járművek beszerzése.
• A vonal meghosszabbítása mindkét irányban.
• Az átszállási lehetőségek fejlesztése.
• A vonal akadálymentesítése.

Milyenek lesznek az új járművek?

• Egyterű, légkondicionált és nagyobb belmagasságú, valamint a mainál halkabb szerelvények.
• Az új, egyterű járművek a jelenleg közlekedőknél 4 méterrel hosszabbak lesznek, és belső terük lényegesen nagyobb lesz. A szerelvények befogadóképessége a mai 161 főről 200-ra növekszik.
• Az új metrókocsik külseje is rendkívül modern lesz, hiszen a megnyitásakor számos szempontból világelső vonal szellemiségéhez kizárólag innovatív és jövőbe mutató megoldás illik.
• Az új járművek szállítására kiírt közbeszerzési pályázat elindításának legfontosabb feltétele a közlekedési hatóság által kiadott elvi előzetes típusengedély. Az előkészítési projekt során az ehhez szükséges részletes műszaki dokumentáció elkészült, s így a hatósági jóváhagyást követően a beszerzési folyamat elindulhat.
•  

Mi indokolja a metróvonal nyugati (belvárosi) meghosszabbítását?

Az M1-es metró végállomása jelenleg ugyan a Vörösmarty téren található, ám az alagút egészen a Vigadó tér sarkáig nyúlik. Ezért a vonal akár kis anyagi ráfordítással is meghosszabbítható a Vigadó térig. Ez jóval kényelmesebb és gyorsabb átszállást tenne lehetővé a 2-es villamosra.

A Vigadó téri hosszabbítást műszaki okok is indokolják: a hosszabb járművek eleve a meglévő végállomás bővítését igénylik. Az elmúlt időszakban történt kisiklásokat okozó váltók nagyobbra cseréléséhez is több hely, tehát hosszabb alagút szükséges.

Miként javul az átszállási lehetőség az 1-es villamosra?

• Új állomás épül a Hungária körút – Kacsóh Pongrác úti csomópontnál, ez lehetővé teszi, hogy az 1-es villamosra egyszerűbb legyen az átszállás.
• A tervezett Kacsóh Pongrác úti állomás kétkijáratos lesz: a peron egyik végéről közvetlenül az 1-es villamos megállójába lehet jutni, a másik végéről pedig a volt Vidámparkhoz, ahol a kibővülő Állatkert új bejáratot kaphat.
• Az új megálló környezetében jelentősen megnő az M1-es metró és az 1-es villamos utasforgalma is. A Hungária körúti és a Vigadó téri új megálló együtt naponta körülbelül 20 ezer ügyfelünk utazását teszi könnyebbé.

Elbírja-e az utasszám növekedését az M1-es metró?

• Az új, a jelenleginél 20%-kal nagyobb befogadóképességű járművek forgalomba állásával a zsúfoltság a vonal meghosszabbítása ellenére sem növekszik.
• A fejlesztésekkel a vonal két végének forgalma nő számottevően, a középső, jelenleg is nagy kihasználtságú szakaszon csupán kisebb mértékű növekedés várható. A forgalom tehát egyenletessé válik, ez pedig gazdaságossági szempontból ideális.

Akadálymentes lesz-e a metróvonal?

• A BKK liftek kialakításával teszi akadálymentessé a vonalat. Az akadálymentesség közügy, egyúttal törvényi kötelezettség is. Ma a mozgáskorlátozottak, a lépcsőn nehezen járó idősek, a babakocsisok nehezen tudják használni ezt a közlekedési eszközt.
• A felszínen megjelenő liftházak kisméretűek lesznek, anyaguk üveg, ezért jól illeszkednek majd az Andrássy út elegáns világába.

Miért szükségesek a megvalósíthatósági tanulmányok?

A főváros és a Budapesti Közlekedési Központ több éve megkezdte a felkészülést a 2014–2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusra. Erre azért volt szükség, hogy – amint a finanszírozási időszak pénzügyi forrásai megnyílnak – az elérhető fejlesztési forrásokra már jól előkészített, megalapozott közlekedésfejlesztési projektekkel lehessen pályázni. A fejlesztések célja nemcsak a járművek cseréje, a pálya átépítése, hanem a kapcsolódó közterületek vonzóbbá tételével az érintett városrészek értékének növelése. A megújuló, megszépülő közterületeken a mozgásukban korlátozottak, illetve a gyalogosok és a kerékpárosok is könnyebben közlekedhetnek.

Az ehhez szükséges stratégiai tervezési feladatokat uniós források felhasználásával a BKK – nyílt közbeszerzési pályázaton kiválasztott hazai tervezőirodák bevonásával – végezte el.

Milyen szempontokat vettek figyelembe a tervezésnél?

A tervek elkészítését a forgalomszámláláson és a különféle statisztikai és városrendezési adatok feldolgozásán kívül a várható forgalom modellezése, valamint széles körű szakmai egyeztetés előzte meg.

Végül a szakemberek azokat a terveket választották ki, amelyek várhatóan a leghasznosabbak lesznek a főváros, valamint az agglomeráció lakói számára, és amelyeknek legjobbak a költséghatékonysági mutatói.

Melyek azok a tervek, amelyeket részletesen kidolgozott a BKK?

A Budapesti Közlekedési Központ négy különálló tanulmányt készíttetett:

 

 

Az M1-es metró korszerűsítésének és meghosszabbításának koncepciója*

 

 

 

Az M2-es metró és a H8-as hév összekötésének, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósításának koncepciója**

Az Észak–déli Regionális Gyorsvasút déli szakasz kialakításának koncepciója

A fővárosi villamos- és trolibuszhálózat egységes fejlesztési koncepciója

* A tanulmány eredeti címe: Az M1 Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítésének és meghosszabbításának megvalósíthatósági tanulmánya
** A tanulmány eredeti címe: Az M2 metró és a gödöllői hév összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósíthatósági tanulmánya

 

Midibuszok beszerzése (befejezet)

 

A midibuszok beszerzéséről szóló támogatási szerződést 2015. március 6-án írta alá Dr. Dabóczi Kálmán, a BKK Zrt. vezérigazgatója, dr. Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere és Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára. A BKK Zrt. és a Budavári Önkormányzat együtt indított közbeszerzési eljárást összesen 16 midibusz beszerzésére. A nyertes a török Karsan Otomotiv Sanayii ve Ticaret A.S. lett ATAK típusú midibuszával. Az uniós támogatás összértéke 909 millió forint.

A projekt elemei

A 16 új típusú midibusz alacsonypadlós, légkondicionált, és EURO6-os környezetvédelmi besorolású dízelmotor hajtja. Teljes befogadóképessége 39 fő, az ülőhelyek száma összesen 21. A midibuszok a Budai Várban és vonzáskörzetében, a 16-os busz útvonalán közlekednek 2015 novembere óta.

Az új midibuszokról

A török Karsan új, ATAK típusú midibuszai kevésbé terhelik a Budai Vár környezetét és úthálózatát, komfortosak, valamint kedvező az energiafelhasználásuk, ezáltal az üzemeltetésük is. Mind a 16 jármű alacsonypadlós, EURO6-os környezetvédelmi besorolású dízelmotorral szerelt. Az új midibuszok egyik nagy előnye, hogy elődjeiknél kevesebb lábtartó dobogós üléssel rendelkeznek, amelynek köszönhetően hatékonyabban lehet kihasználni az utasteret. A busz befogadóképessége 39 fő, az ülőhelyek száma 21. Az alacsonypadlónak köszönhetően az új járművek akadálymentesek, a mozgáskorlátozott utasok egy rámpa segítségével tudnak feljutni rájuk, de az idősek és a babakocsival közlekedő anyukák is könnyen tudnak be- és ki szállni. A klimatizált – télen meleg, nyáron kellemesen hűvös – utastér tovább fokozza a komfortérzetet. A Karsan ATAK buszok nagy ablakfelületeket kaptak, amelyek sok fényt engednek be és jó kilátást nyújtanak a várra és környékére, így a turisták által frekventált budai Várban és vonzáskörzetében közlekedő népszerű járatok teljes mértékben az utaskényelem jegyében üzemelnek majd. A járművek kis tengelytávolsága könnyűvé teszi a navigálást és segíti a szűk területen történő mozgást, ami elengedhetetlen a Várbuszként induló járatoknál.

Ütemezés

Az első két midibusz 2015 szeptemberében érkezett Budapestre, a további 14 jármű pedig októberben. 2015. november 19-én, csütörtökön forgalomba álltak a vadonatúj Karsan ATAK midibuszok első példányai, és november végéig ütemezetten kezdték meg a munkát az I. kerületben.

 

 

A XVII. kerület (Rákosmente) és Budapest belső kerületei közötti gyorsabb, biztonságosabb közúti kapcsolat kialakítását célozta meg két nagy közlekedésfejlesztési projekt, a „Rákoskeresztúri autóbusz folyosó kialakítása és XVII. Pesti út felújítása”, valamint „A budapesti közösségi közlekedés fejlesztése – a Pesti úton buszsáv kialakítása útpálya szélesítéssel”.

Az első projekt célja Rákoskeresztúr városközpont és az Örs vezér tere (illetve átszállással a belváros) közötti, jobb szolgáltatási színvonalat nyújtó, gyorsabb, megbízhatóbb, az esélyegyenlőséget is lehetővé tevő közösségi közlekedés biztosítása, ami versenyképes lehet az egyéni közlekedéssel. A projekt nem csak a főváros, hanem a régió és az agglomeráció számára is kiemelt fontosságú volt, hiszen az elővárosi autóbuszvonalak egy része is az autóbusz folyosót használja. A közlekedési folyosóban ma 15 városi- és három elővárosi autóbusz-viszonylat közlekedik. Az érintett útvonalon lévő megállókban a BKK autóbuszaira több mint 67 ezer utas száll fel naponta.

A fejlesztés keretében Rákoskeresztúr városközpont és az Örs vezér tere között a Fehér út – Jászberényi út – Pesti út útvonalon az autóbusz közlekedést gyorsító beavatkozások történtek: közel 3,4 km hosszon létesült autóbuszsáv, vagy külön autóbusz útpálya; 11 csomópontban történt beavatkozás a közforgalmú járművek haladásának elősegítése, a közösségi közlekedés előnyben részesítése céljából. Az akadálymentesítés érdekében 20 buszmegálló átépült, süllyesztett szegélyek és vakvezető burkolati elemek létesültek, a várakozó utasok számára utasvárók, menetrendi tájékoztató oszlopok kerültek kihelyezésre. Az autóbusz folyosó jogtalan használatának megelőzésére vezeték nélküli kamerás védelmi rendszert építettek ki, amely az öt legproblémásabb helyen teszi lehetővé a hatékony ellenőrzést és intézkedést.

A projekt az alábbi öt szakaszra osztható:

• I. A Fehér úton a meglévő útpálya szélesítésével mindkét irányban középen vezetett önálló autóbuszsáv létesült, 2011 májusában került átadásra a forgalomnak.
• II. A Jászberényi úton, a Maglódi út és az Éles sarok között, a meglévő iparvágányok megszüntetésével, illetve átépítésével a közúttól és a villamos-pályától független új autóbuszpálya épül. A szakasz 2013 augusztusában került átadásra a forgalomnak.
• III. A Jászberényi úton a Tűzálló utcától a Maglódi út felé – az Orion megállótól induló meglévő autóbuszsávig – főként a meglévő útpályán a sávok átstrukturálásával, három csomópontnál helyi útszélesítésekkel autóbuszsáv létesült, amely 2011 májusában került átadásra a forgalomnak.
• IV. A Jászberényi úton a Maglódi út felé a Tündérfürt utcai felüljárótól egy többlet forgalmi sáv épült, valamint a Kozma utcai jelzőlámpás csomópont átépítésre került, ahol Budapesten egyedülálló módon a csomóponttól elválasztott, önálló buszsáv átvezetés létesült. A szakasz 2012 júniusában került átadásra a forgalomnak.
• V. A Pesti úton a beavatkozás – kisebb útpálya szélesítésekkel és forgalomtechnikai változtatásokkal – autóbuszsáv kijelölést jelentett: kiszélesítettük az utat az 509. utca és az 503. utca valamint a Kis utca és a Bakancsos utca között. Külön buszöbölbe helyeztük a forgalmas Borsó utcai buszmegállót, és új autóbusz megállóhely létesült a bevásárlóközpont könnyebb elérése érdekében. A szakasz 2010 szeptemberében került átadásra a forgalomnak.

 

A projekt eredményeként a közforgalmú autóbuszok haladása nagymértékben függetlenedett a közúti forgalomtól, így kevésbé van kitéve a torlódásoknak, csökkent a forgalmi zavarok száma. Ebből adódóan csökkent az autóbuszok menetideje.

Érintett viszonylatok: 68, 97E, 161, 161A, 162, 162A, 169E, 262, 201E, 202E, Volán-járatok

A buszfolyósóhoz csatlakozik a Pesti úton a Csabai út – Pesti út csomópontjában a Maroshévíz utcáig építendő Pesti úti buszsáv.

A projekt azonosítója: Rákoskeresztúri autóbusz folyosó kialakítása és XVII. Pesti út felújítása, KMOP-2.3.1/A-2008-0001.

Rákosmente közlekedésének minőségi javulását eredményezte az a projekt, melynek során a XVII. kerületi Pesti út 2×1 sávos szakaszán, a Maroshévíz utcai csomópont és a Csabai úti csomópont („Elágazás”) között a városközpont felé az útpálya szélesítésével új buszsáv lett kialakítva a harmadik sávban.

A torlódások megelőzése érdekében forgalomtechnikai eszközöket alkalmaztak: átépült a terelősziget a Pesti út – Csabai út kereszteződésében, a buszmegállók pedig a buszsávba kerültek. A felújításban érintett buszmegállók nem csupán megújultak, de erősített aszfaltszerkezetet is kaptak. A kivitelezett forgalmi sávok mindegyike 3 méter széles, a buszsáv elválasztása pedig kettős terelővonallal történik. A biztonságos közlekedést a szélső forgalmi sávok melletti biztonsági sáv szolgálja, míg a buszsáv forgalmát és a sávot illetéktelenül használókat vezeték nélküli hálózatban működő videokamerák figyelik.

Az új autóbuszsávnak köszönhetően jelentősen csökkent a naponta összesen több mint 38 ezer utast szállító 97E, 161-es, és 201E járatok menetideje, az erre közlekedők pedig gyorsabban és biztonságosabban juthatnak el a belvárosba.

Az új forgalmi sávokat 2013 augusztusától használhatják az erre közlekedők. A projekt sikeres megvalósítása érdekében Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Közlekedési Központ és Rákosmente Önkormányzata szorosan együttműködött.

„A budapesti közösségi közlekedés fejlesztése – a Pesti úton buszsáv kialakítása útpálya szélesítéssel” projekt (KMOP-2.3.1/B-08-2009-0006) mintegy 206 millió Ft összköltséggel megvalósuló beruházás, amelyből több mint 185 millió forint az Új Széchenyi Terv keretében érkező európai uniós támogatás.

Új buszüzemeltetési modell (befejezet)

 

Budapest városvezetése és a BKK egyaránt fontosnak tartja, hogy az ügyfelei számára a jegy- és bérletvásárlás minél kényelmesebb, gyorsabb és könnyebben elérhető legyen azonkívül, hogy egyidejűleg a közösségi közlekedéssel kapcsolatos más szolgáltatásokat is igénybe vehessenek.

Stratégiánk szerint a jövőben jegyet és bérletet az interneten, az automatáknál és az ügyfélközpontokban lehet vásárolni, valamint aki még ezekkel sem akar bíbelődni, az jegyként használhatja érintésmentes bankkártyáját. A régi zöld színű automaták, a mai üvegablakos kis pénztárak, azok kialakítása, helyszíne egy letűnt kor ránk maradt költséges emlékei mindamellett, hogy nem tudják képviselni azt a filozófiát, hogy ügyfeleinket megbecsülve, valóban egyenrangú partnerként kezeljük.

Már majd’ két éve, hogy más nyugat-európai városokhoz (Bécs, Berlin, London stb.) hasonlóan a budapestiek is találkozhatnak integrált kiszolgálást biztosító ügyfélközponttal, ugyanis a BKK 2012 nyarán nyitotta meg első ügyfélcentrumát a Deák Ferenc téri metróállomástól nem messze lévő Rumbach Sebestyén utcában. Hamar az utasok és a turisták kedvencévé vált a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B termináljának érkezési szintjén 2013 nyarán megnyílt ügyfélpont is, mellyel Budapest közlekedésszervezője több évtizedes adósságot törlesztett a turistáknak és a fővárosiaknak. A Deák Ferenc téri metróállomáson most is zajlanak az új ügyfélközpont kialakításának előkészületei, az ügyfeleket jelenleg az ideiglenesen kialakított ügyfélpont szolgálja ki.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2A terminálján nyílt ügyfélponton kívül további két új ügyfélközpontot nyitottunk meg 2014. március végén az M4-es metró átadásához igazítva, a vonal két végállomásán: Kelenföld vasútállomáson és a Keleti pályaudvarnál.

Integrált szolgáltatások futurisztikus környezetben

A bankokhoz vagy más közműszolgáltatókhoz hasonlóan a BKK is jelentősen modernizálja ügyfélkapcsolati rendszerét: ügyfélhívó segítségével, modern környezetben várakozhatnak és intézhetik ügyeiket munkatársaink segítségével.

Az új ügyfélközpontoknak a várható forgalom és a helyszín adottságai szerint két típusuk lesz.

a) Ügyfélközpont

Nagyméretű, több ügyintézői pulttal ellátott helyiség olyan csomópontokban, ahol jelentős az utasforgalom, ezért több pénztárt, illetve ügyintézési lehetőséget igényel.

b) Ügyfélpont

Kisebb forgalmú csomópontban található, ahol a jelenlegi pénztárszám az igényeket kielégíti, ám lehetőség lesz egyéb típusú ügyek intézésére is.

Az ügyfélközpontok nemcsak kialakításukban, hanem funkciójukban is különböznek az évtizedek óta megszokott jegy- és bérletpénztáraktól. Ügyfeleink az alábbi szolgáltatásokat tudják igénybe venni az ügyfélközpontokban:

• Jegy- és bérletvásárlás (a teljes termékpaletta elérhető bankkártyás fizetéssel is)
• Pótdíj-befizetés és pótdíjazási ügyek intézése (tervezett)
• Bérletigazolvány készítése
• MOL Bubi regisztráció és ügyintézés
• Teherforgalmi behajtási díjfizetés és tájékoztatás
• Általános parkolási információk nyújtása
• Taxi ügyfélpanasz-kezelés
• Általános információk
• Talált tárgyak kezelése
• Közösségi közlekedéssel kapcsolatos információk
• Térképek, ajándéktárgyak vásárlása

Az ügyfélközpontok belsőépítészeti kialakítása is egyedi: az emblematikus – hálózati térképet ábrázoló – arculati fal már messziről is jól beazonosíthatóvá teszi az ügyfélközpontokat, amelyek szerves részeivé válhatnak a modern, XXI. századi Budapestnek.

További tervek

Az eddigi tapasztalatok a BKK új ügyfélkezelési megközelítésének sikerét mutatják: az ügyfélközpontok hamar rendkívül népszerűek lettek az utazóknál, ezzel párhuzamosan pedig komoly forgalmat bonyolítanak le. Az integrált ügyfélkezelési rendszer megvalósítása kapcsán 2016-ig három ütemben további ügyfélközpontok nyitását tervezzük Budapest legforgalmasabb közlekedési csomópontjaiban, amelyek fokozatosan – a 300 új jegy- és bérletkiadó automatával együtt – átvehetik a jelenlegi pénztárak szerepét.

Finanszírozás

A BKK és a Fővárosi Önkormányzat 2013-ban Fejlesztési megállapodást kötött, melynek értelmében Budapest összesen 400 millió forintot biztosít az ügyfélközpontok több ütemben történő kivitelezésére. A városvezetés támogatását mutatja az is, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2014. februárban további 80 millió forintot nyújtott a projekt megvalósítására.

Kapcsolódás az elektronikus jegyrendszerhez

Az ügyfélközpontok, valamint az új intelligens jegy- és bérletkiadó automaták a jelenleg előkészítés alatt álló elektronikus jegyrendszer előfutárai. Az elektronikus jegyrendszer bevezetésével az ügyfélközpontoknak kiemelt szerepük lesz az új utazási kártyák kiváltásához és regisztrációjához köthető ügyintézésben (utasmédia), valamint a termékvásárlás, az információnyújtás és a panaszkezelés kapcsán is.

A BKK által előkészítés és megvalósítás alatt álló elektronikus jegyrendszer bevezetésével és az ügyfélközpontok kialakításával egy komplex, integrált értékesítési és ügyfél-kommunikációs, valamint utastájékoztatási platform kialakítása válik lehetővé, mely a szolgáltatási színvonal jelentős emelkedését eredményezi.

Családbarát szolgáltatások (befejezet)

A Budapesti Közlekedési Központ 2015 decemberétől Központi Ügyfélszolgálatán valamint ügyfélközpontjaiban előnyhöz juttatja a kismamákat és a kisgyermekkel érkezőket. Ez a szolgáltatás is legalább akkora segítséget jelent a családoknak, mint a kisgyermekes bérlet bevezetése és az alacsonypadlós járművek forgalomba állítása.

Családbarát ügyfélfogadási rendszer

A kisgyermekkel érkező szülőknek, nagyszülőknek és a várandós kismamáknak nem kell várakozniuk a BKK Központi Ügyfélszolgálatán és Ügyfélközpontjaiban. Érkezésük után az sorszámhúzó készülék megfelelő menüpontjának kiválasztásával jelezhetik, hogy jogosultak erre a szolgáltatásra. Ekkor a rendszer automatikusan előresorolja őket, ezzel pedig elkerülhetik a sorban állást.

A családbarát ügyfélfogadási rendszert már több kormányablaknál és okmányirodában bevezették. Mivel a visszajelzések pozitívak, a BKK is csatlakozott ehhez az ügyfélbarát kezdeményezéshez.

Kisgyerekes bérlet

A havi Budapest-bérlet kisgyerekeseknek ára mindössze 3450 Ft. Megvásárolható a BKK-automatákból is.

Tetszőleges kezdőnappal váltható, és csak érvényes kisgyerekes bérletigazolvánnyal együtt használható. Utóbbit az válthatja ki, aki budapesti lakhellyel rendelkezik, és igazolni tudja, hogy gyermekgondozási segélyben (gyes), gyermeknevelési támogatásban (gyet), gyermekgondozási díjban (gyed) vagy csecsemőgondozási díjban (csed, korábbi nevén terhességi-gyermekágyi segély, tgyás) részesül.

Alacsonypadlós járművek

A babakocsival, kisgyermekkel közlekedők számára is nagy segítséget jelent, ha egy közösségi közlekedési járműre könnyen fel tudnak szállni, nem kell lépcsőzniük.

A BKK csak olyan autóbuszt, villamost, trolibuszt állít forgalomba, amely akadálymentesen használható, alacsonypadlós. A villamosok közül a 4-es és 6-os vonalon közlekedő Combinók valamint az 1-es és 3-as vonalon, illetve a budai fonódó villamoshálózaton folyamatosan forgalomba álló CAF-ok már ilyenek. Jelenleg a fővárosban közlekedő autóbuszok mintegy háromnegyede korszerű alacsonypadlós. Ennek köszönhetően a vonalak 97 százaléka részlegesen vagy teljesen akadálymentesített, azaz szinte minden buszmegállóban fel lehet szállni alacsonypadlós autóbuszra úgy Budapesten, mint BKK által kiszolgált agglomerációs településeken. A trolibuszvonalakon 2015 végétől 36 új, alacsonypadlós jármű állt forgalomba.

Akadálymentes megállók, járdák

A közlekedési hálózat fejlesztésének, akadálymentesítésének fontos elemei a megállók, hiszen hiába alacsonypadlós egy jármű, ha arra nem lehet „szintben beszállni” babakocsival. A felújítások során a BKK minden megállót úgy alakít át, hogy annak területére akadálymentesen lehessen lépni, illetve azokról az érkező járműbe jutni. A metróvonalak közül az M4-es teljesen akadálymentes, minden állomásán lift segíti a kisgyermekkel utazókat. A gyalogosjárdák felújításánál is szempont, hogy a gyalogátkelőhelyeknél ne kelljen megemelni a babakocsit.

Easyway projekt – digitális kijelzők (befejezet)

 

A Fővárosi Önkormányzat közútjainak kezelője, a Budapesti Közlekedési Központ az M1-M7 autópálya közös, immár a BKK kezelésében levő szakaszán és a 6-os számú főút budapesti bevezető szakaszán, valamint kapcsolódó főútjain állította föl azokat a forgalomjelző digitális táblákat, amelyek arról informálják a gépjárművezetőket, hogy Dunán átvezető hidakhoz mennyi idő alatt lehet eljutni. A táblák így csökkentik a forgalmi dugók kialakulásának lehetőségét, mivel a kijelzett információ alapján a torlódó útvonalakról és hidakról a gyorsabb átjutást biztosító átkelők felé terelődik a forgalom.

A számítógép-vezérelt, automatikusan frissülő táblákon megjelenő információk arról tájékoztatják az autósokat, hogy az adott időpontban melyik fővárosi Duna-hídhoz mennyi idő alatt juthatnak el, megkönnyítve ezzel az útirányválasztást. A rendszer az alábbi hidak elérési idejét jeleníti meg: Lánchíd, Erzsébet híd, Petőfi híd, Rákóczi híd. A 6-os főút bevezető szakaszára telepített kijelző emellett a P+R parkoló telítettségéről és az onnan induló közösségi közlekedési járművek indulási idejéről is tájékoztatást ad.

A táblák alkalmasak arra is, hogy aktuális, sokak érdeklődésére számot tartó információkat jelenítsenek meg, rendkívüli helyzetekre – útlezárás, baleset, árvíz – figyelmeztessék a közlekedőket.

Mérési módszer

Az intelligens kamerákra épülő rendszer a szóban forgó útszakaszokról a Duna-hidakig tartó tényleges utazási időket határozza meg diszkrét mérőhelyek (kamerás portál vagy konzol) között. A mérések az egyes járművek szakaszsebességét adják meg, de a várható eljutási idő tényleges értékét a mérőpontokon áthaladó járművek pillanatnyi és szakaszsebességének értékelésével számos mérés átlagából, valamint a forgalomintenzitás jellemzőiből (összforgalom az úton, sávok kihasználtsága) becsüli meg a központi egység anélkül, hogy a rendszámokat rögzítené. A forgalomtechnikai adatok értékelése valós időben történik, és szükség szerint a rendszer a központ részére figyelmeztető jelzéseket ad a szokásos trendektől eltérő folyamatok esetén. Az Állami Autópálya Kezelővel, mint társüzemeltetővel a gyorsforgalmi úthálózat érintett fővárosi bevezető szakaszai tekintetében folyamatos adatcserét végzünk.

A BKK és a BKK Közút az euro-regionális EasyWay projekt II. fázisában építette ki a változtatható jelzésképű táblákat, a kamerás megfigyelésre, járműazonosításra és számlálásra alkalmas intelligens végpontokat, amely egy kapcsolódó számítóközpont telepítésére is kiterjedt. A projekt keretében létesített intelligens táblák sokféle – az útvonalra jellemző – forgalmi helyzet előjelzésére alkalmasak, a táblák jelenleg az utazásbefolyásolás illetve a tájékoztatás legegyszerűbb módját, a várható eljutási időket jelenítik meg.

FUTÁR (befejezet)

A projekt leglátványosabb elemei azok a megállóhelyi, csomóponti utastájékoztató berendezések, amelyekből a projekt révén városszerte már 263 darab működik, és az újonnan beszerzett és telepített berendezésekkel együtt számuk csaknem 300-ra emelkedett. A kijelzőkön lévő feliratok tartalmáról az azokra telepített hangszórók segítségével a látássérült utasok is könnyedén tájékozódhatnak.

A közterületen elhelyezett kijelzőknek több típusuk létezik: a metróaluljárókban például falra rögzített utastájékoztató monitorokkal, a felszíni megállóhelyeken pedig tartóoszlopokra szerelt kijelzőkkel találkozhatunk.

 

A FUTÁR programba vont járművek mindegyikébe egy-egy járműfedélzeti műszaki eszköz került, melynek segítségével azok képesek jelezni helyzetüket a diszpécserközpontnak. A rendszer a beérkezett helyzetinformációk alapján számítja ki a várható indulási időt, és küldi az adatokat az utcai kijelzőknek, valamint a webes utazástervezőnek és az okostelefonos alkalmazásnak. A járművekbe szerelt műholdas eszközöknek köszönhetően több és pontosabb adat áll rendelkezésre azok helyzetéről, ezáltal nemcsak az ügyfelek, de a közlekedésszervező számára is tervezhetőbbé vált a közlekedés.

Valamennyi jármű vezetőfülkéjébe érintőképernyős kezelő- és vezérlőegység került, mely vezérli a kijelzőket, elvégzi a hangos utastájékoztatást, biztosítja a valós idejű forgalomkövetést, valamint vezérli az elektronikus jegykezelő készülékeket is, illetve az arra alkalmas járműveken begyűjti és továbbítja a fedélzeti utasszámláló berendezésekből érkező adatokat is.

Modern tájékoztató kijelzők

A buszokon, trolibuszokon és villamosokon tartózkodó ügyfeleink új kijelzőkön kapnak tájékoztatást a megállóhelyekről, az átszállási lehetőségekről és egyéb fontos, az utazásukat befolyásoló információkról. A legrégebbi autóbuszokba nem szereltük be a FUTÁR utastájékoztató kijelzőit, mert ezeket a járműveket az újabbak beállításával folyamatosan kivonjuk a forgalomból.

A diszpécserközpontban

Új időszámítás kezdődött a forgalomirányításban is. A FUTÁR kiépítésével a diszpécserek már műholdas nyomkövetéssel figyelik a forgalmat, vagyis folyamatosan tudják szabályozni a felszíni járművek közlekedését, vagy éppen sokkal könnyebben és gyorsabban tudnak megszervezni egy villamos- vagy metrópótlást, ha bármilyen zavar történik

Bár az ügyfelek közvetlenül nem találkoznak a Budapest forgalomirányítását végző diszpécserközpontban dolgozó szakemberekkel, aháttérben dolgozó munkatársak hozzáértése, az ott meglévő technikai feltételek nagyban meghatározzák a fővárosi közlekedés színvonalát, az ügyfelek komfortérzetét. Korábban a diszpécsereknek nem volt információjuk arról, melyik busz vagy villamos merre tartózkodik, erről információt csak a járművezetőtől kaphattak egy igen alacsony megbízhatóságú rádiórendszer segítségével. Ezáltal nehezen tudták befolyásolni, hogy a járatok ne egyenetlenül közlekedjenek a vonalakon, és ne forduljon elő, hogy két busz jön egymás után, majd hosszú ideig nem érkezik járat a megállóba. Ennek vetett véget a FUTÁR projekt, amelynek eredményeképp a diszpécserközpontban hatékonyabban tudják biztosítani az egyenletes, menetrend szerinti járműkövetést, váratlan esemény bekövetkezésekor pedig gyorsabban és eredményesebben tudnak közbeavatkozni. Összességében tehát nagymértékben javult a szolgáltatás minősége, melyet minden budapesti utas megtapasztalhat.

A közösségi közlekedés minőségét és hatékonyságát ugyanis nemcsak a járműpark állapota határozza meg, hanem a forgalomirányítási rendszer is. A járművezetők, az utasok és a forgalomirányítók közötti többoldalú, azonnali és gyors kommunikáció révén ez a rendszer teszi a járműveket a változó közlekedési feltételekhez alkalmazkodni képes, egységes flottává.

 

Gyakran ismételt kérdések

Melyek a FUTÁR legfontosabb újdonságai?

• A diszpécserek műholdas nyomkövető rendszer segítségével követik a járműveket, ezáltal folyamatosan szabályozhatják a felszíni járművek közlekedését, vagy pedig sokkal könnyebben és gyorsabban szervezhetnek meg egy villamos- vagy metrópótlást forgalmi zavar esetén.
• A megbízható kommunikációt új rádiórendszer is segíti.
• A közlekedés lebonyolítóin kívül az ügyfelek is élvezhetik a FUTÁR előnyeit, hiszen a dinamikus utastájékoztatásnak köszönhetően a megállóhelyeken és a járműveken elhelyezett kijelzők a jármű útirányán, indulási idején túl valós idejű információkat adnak nemcsak a járatok közlekedéséről, de egy esetleges forgalmi változásról is, és megkönnyítik, kiszámíthatóvá teszik az utazás tervezését.

Miben segíti a közlekedést az új rendszer?

• A rendszer a menetrend és a valós forgalmi helyzet alapján szinte hibátlanul képes kiszámítani, melyik járat mikorra ér az útvonalán található megállókba. Mindez már mintegy 2300 járművön, csaknem 300 megállóhelyen és csomópontban, mobileszközökön, valamint internetes felületeken is elérhető.
• A rendszer a járművek mindenkori helyzetének pontos ismeretén, az utasok azonnali tájékoztatásán túl a közlekedésszervező munkáját is megkönnyíti, hiszen tervezhetőbbé válik a közlekedés, és pontosabb, megbízhatóbb, költségtakarékosabb menetrendek készülhetnek. A hatékonyságjavításból származó forrásokat szolgáltatásaink fejlesztésére használjuk fel, ami növeli a szolgáltatás pontosságát és megbízhatóságát.
• A közösségi közlekedés járműveit 30 jelzőlámpás helyszínen részesíti előnyben. Ezzel nem csupán az utazási idő válik rövidebbé, hanem a szolgáltató számára is jelentős megtakarítást eredményez.